Lyon-Budapest-Lyon: a jó jelek járata
Repüléssel foglalkozó újságírók családias kis csoportja gyülekezett a ferihegyi járatnyitásra: megint egy jó hír, megint új desztinációt avatnak a budapesti légikikötőben, és még jobb hír talán, hogy a Budapest Airport partnere ebben most az egyik legfontosabb európai társaság, az Air France. Kétségtelen, hogy a Lyon-Budapest járatát teljesítő CRJ oldalán az AF mellett szerényen ott a olvasható a tulajdonképpeni hordozó, a Brit Air felirata is, de ez a mai európai légiközlekedéssel foglalkozókat cseppet sem lepi meg. Sőt, még az sem lesz merő döbbenet, ha netán valamikor ősszel vagy jövőre még a párizsi AF-járatszám alatt is ennek a cégnek a gépe repülne Budapest és a francia főváros között. Mint korábban beszámoltunk róla, a racionalizálás és szerkezetváltás jegyében az Air France/KLM is kiszervezi a maga európai hálózatát azokhoz a kisebb társaságokhoz, amelyeknél részesedése van, így lehet hatékonyabban működtetni a rövid- és középtávú vonalakat, az anyacég pedig koncentrálhat az igazán jövedelmező hosszú távú, interkontinentális repülésekre.
No de most természetesen Ferihegyen nem az ilyen apró kellemetlenségekről volt szó, mint takarékossági intézkedések, leépítések és megszorítások, amikről a Budapest Airport és az Air France éppúgy tudna mesélni: a lyoni járatot méltán ünnepelték a BA felől is, mint egyik jelét annak, hogy apránként, sok munkával és rengeteg előkészítéssel, mégis csak feljebb lehet srófolni Ferihegy forgalmát, a februári sajnálatos események ellenére is.
Ugyancsak jó jel volt, hogy ez alkalommal nemcsak a magyaroknak volt fontos a járatnyitás, hanem mintha a franciák is jobban érdeklődnének irántunk: a gép ugyanis az első utasok mellett egy elég komoly létszámú újságíró csoportot is elhozott Budapestre. Más kérdés, hogy a gépkihasználtság még így sem volt valami fényes, a száz ülésből csak 48 volt foglalt, ami egy nyitójárat esetében persze egyáltalán nem különleges szörnyűség. De tán épp ezek az újságírók is segíthetnek abban, hogy jobban töltöttek legyenek a következő gépek.
A CRJ a 13-as jobb pályára szállt le, és noha egy repülésimádó számára ez természetes, mondjuk el gyorsan, hogy ez a legújabb és legnagyobb 1000-es változat, – ahogy begördült elénk, ahogy kibontakozott a természetesen kötelező tűzoltó tisztelgés vízfüggönye alól, – rendkívül szépnek mutatkozott. Külön jól állt neki a (tiszta) fehér festés, ami ugyan a profi fotósokat némi blendejátékra kényszerítette, de a karcsú törzs így még karcsúbbnak tűnt. Lehet, hogy a Bombardier már nem piacvezető a regionális kategóriában, de esztétikailag biztos győztes: különösen érdemes a csodálatra a pilótafülke ablakait az orrkúppal egyetlen tiszta vonalban egyesítő orrkiképzés.
Ami a gép karcsúságát illeti, egyes szkeptikusok, például én is, korábbi CRJ-s tapasztalataim alapján, rögtön arra gondoltam, vajon ebben a finom keskeny törzsben mennyire kényelmes az élet mondjuk egy két órát is meghaladó utazás során? Nos, szerencsésebb kollégáim, akik már repültek az ezressel, azt mondják: a belső kiképzés apró trükkjei, például a vékony ülések és a jobban elhelyezett, ablak feletti csomagtartók nagyonis kellemessé teszik az utasteret.
A személyzet megkapta az 1. számú tortát, a magyar újságírócsapat a francia kollégákkal együtt pedig csatlakozott a 2-es teraszon már zajló fogadáshoz, amelynek házigazdája a BA kommunikációs igazgatója, Hardy Mihály volt, és amelyen az a tudósító, akinek a koncentrálóképességét a hőség még nem oszlatta szét teljesen, érdekes apró distinkciókat fedezhetett fel az ünnepi beszédekben. Az Air France regionális igazgatója Philippe Maudet Lyont elsősorban, mint a francia világ szívét ajánlotta a figyelmünkbe: ez a francia gasztronómia fővárosa és a francia borászat egyik központja, innen hamar elérhető az Alpok számtalan síparadicsoma éppúgy, mint a francia Riviéra, vagy akár Barcelona is.
Roland Galharague nagykövet elsősorban a magyar-francia légiközlekedési kapcsolatokról beszélt, amelyek a két világháború közti időszakra nyúlnak vissza, a két főváros között 1967 óta rendszeresek a járatok, ő elsősorban nem a turizmust, hanem a gazdasági lehetőségeket és az üzleti utazás fontosságát hangsúlyozta. Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója arról beszélt, mennyire szerencsés várospár Budapest és Lyon, és mennyire szerencsés, hogy az Air France-KLM Budapest felé is folytatja expanzióját. Kam Jandu légiközlekedési igazgató a járatindítás jó időzítését emelte ki, míg a a Brit Air kereskedelmi igazgatója, Alain Feitel a nem túl veszélyes jegyárakról szólt és azt mondta: akit csak szakértőként megkérdeztek arról, merrefelé érdemes a régióban járatot nyitni, az mind-mind Budapestet emlegette. Ha ez tényleg így van, márpedig semmi okunk arra, hogy ne higgyünk a francia társaság vezetőjének, az talán azt jelzi, hogy a külvilág szemlélete is lassan átfordul, és a döntéshozók a poszt-Malév zűrzavar után inkább a lehetőségeket látják és értékelik a budapesti esélyek elemzésekor.
El ne felejtsem: a teraszon az ünnepi beszédek után megjelent a 2. számú torta, és az úri közönség falatozása közepette elindult a 13-as balpályáról a szép fehér CRJ-1000 is, vagyis elindult az első Budapest-Lyon járat.
