Magyar Vasút 2019

Magyarországon az elmúlt tíz évben mintegy hatszáz kilométer vasúti pálya korszerűsítése és háromszáz kilométer vasútvonal villamosítása történt meg, felújítottak állomásokat, fejlesztették a gördülőállományt, új villamos mozdonyokat szereztek be, motorvonatokat vásároltak és a MÁV saját fejlesztésében húsz (plusz hetven – a szerk.) vasúti kocsit gyártása zajlik – sorolta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület 2019 Magyar Vasút konferenciáján, Budapesten. (A miniszter harmincnégy új mozdonyról beszélt, ide értve a 2011–12-es beszerzésű huszonöt MÁV Traxx-ot és a 2017 óta érkezett kilenc GYSEV Vectront).

A miniszter hangsúlyozta, a vasút hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez, köztük a rekordokat döntő turizmus teljesítményéhez, eljuttatja a dolgozókat a munkahelyükre, szerepet játszik a környezetterhelés csökkentésében. Hozzátette: az árufuvarozás fontos az alapanyagok szállításában, a konténerek továbbításában, az autóipari gyártók is élnek a vasúti szállítás lehetőségével, és megjegyezte, hogy Debrecen térségében az észak-nyugati gazdasági övezet fejlesztése vasútfejlesztésről is szól.

Palkovics közölte, a mostani európai uniós fejlesztési ciklusban Magyarországon 1500 milliárd forintot fordítanak vasútfejlesztésre, várhatóan a következő uniós fejlesztési időszakban is lesz majd 1500–2000 milliárd forint forrás erre a célra. Ezen kívül a kormány saját forrást is ad a vasút fejlesztésére – a 2030-ig tervezett vasúti stratégiát a tárca hamarosan véglegesíti. A dokumentumban fontos elem a vasúti hálózatok fejlesztése, a Budapest és a magyar nagyvárosok közötti vasúti összeköttetés megerősítése, a magyar és a környező országok fővárosai közötti vasúti kapcsolat kialakítása. A Budapest–Belgrád vasútvonal megépítése gazdaságpolitikai jelentőségű lesz, a beruházás kivitelezése hamarosan megkezdődik, megvalósulása lehetővé teszi, hogy Magyarország részese legyen a Kína és Európa közötti árufuvarozásnak.

A szaktárca vezetője hangsúlyozta, a magyar vasút az innovációban részt kíván venni, példaként említette, hogy megvizsgálják a vasúti próbapálya kialakításának lehetőségét (Szolnok környékén, 350 kilométer per óra sebességre tervezve), továbbá erősítik a vasúti szakterület oktatását.

A konferencián stratégiai partnerségei megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Homolya Róbert, a Hungrail elnöke. Az együttműködés célja, hogy minél jobb minőségű, szakmai szempontból megalapozott szabályok szülessenek, a vasúti ágazat jövőjét befolyásoló stratégia végrehajtásának segítése, a vasúti ágazat versenyképességét érintő szabályozás, a vasúti személyszállítási fejlesztése, a vasúti ágazati innovációs kapacitás növelése, a hazai logisztikai elosztó központ szerepének növelése, a mellékvonali hálózat fejlesztése, az eljutási idő csökkentése, a menetrendszerűség növelése, a vasúti digitalizációs keretterv megvalósítása.

A vasúti szakma jelölésére az idén a Hungrail elismerését, a Sipos István díjat a nemrégiben elhunyt Kukely Márton, a MÁV volt vezérigazgatója, a CER Cargo Holding magyar magánvasút cégcsoport vezérigazgatója, a Hungrail ellenőrző bizottságának elnöke posztumusz kapta. A rendszerváltás utáni magyar vasút kiemelkedő alakjára kisfilmmel emlékeztek a konferencia szervezői.

A konferencia kétségtelenül legszuggesztívebb előadója Lázár János, a Szeged–Szabadka–Baja vonal kialakításának koordinációjáért felelős kormánybiztos volt. Lázár rögtön kikacsintással kezdte, mondván, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs már elvitte az összes fejlesztési pénzt, a vidéknek csak az üres sínek maradtak. De azért nem adják fel, hiszen van kormányzati szándék az úgynevezett „Déli Vasút” rehabilitációjára. Gyakorlatilag az egykori, 1884-ben nehéz helyzetbe került, és a továbbiakban a MÁV égisze alá tartozó Alföld–Fiumei Vasút Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék útvonalának felélesztéséről van szó. A (nagy)térségben, Partiumban, Békésban, Dél-Csongrádban és Bácskában ugyanis még van társadalmi potenciál, van gazdasági tartalék, amit dinamizálni lehet, így megteremtve az egykori gazdasági egységet. Ez azonban a jelenlegi, leromlott állapotú, több ország területén húzódó vasúthálózattal értelmetlen célkitűzés lenne.

A revitalizáció térben és időben több szakaszban jöhet létre:

1. Debrecen–Nagyvárad összekötés tram-trainnel, ami mobilizálhatja a munkaerőt.

2. Békéscsaba–Szeged–Temesvár–Szabadka együttműködés, amiben rengeteg potenciál, erőtartalék rejlik. Feltétlen pozitívum, hogy Szerbia markáns együttműködési hajlandóságot mutat, már forrást is elkülönített a célra.

3. Szeged–Pécs összekötés a közbenső Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja útvonalon.

Mindez 580 kilométer hosszan 800 milliárd forintba kerül és tíz évbe telik, mire elkészülhet. A megvalósításnak műszaki akadálya nincs, és a kormányzati szándéknak hála 2020-ban sor kerül az első, Szeged és Szabadka közötti, 39 kilométeres vasúti szakaszt felölelő munkaterület átadására. Ezzel párhuzamosan elkészül a kiviteli terv a Szabadka–Baja szakaszra is.

Mielőtt megköszönte volna a figyelmet, Lázár elhullajtott egy mondatot: „Az ITM elvileg támogatja a Déli vasút koncepciót.” S, mivel ez a kitétel szöget ütött a fejünkbe, gyorsan adtunk egy névjegyet az előadása után távozó kormánybiztosnak, mondván, kíváncsiak vagyunk a részletekre. Lázár János megígérte, jelentkeznek.