Mit keres a British és az Iberia a diszkontok között?!

Egy nem is annyira meglepő döntés, látszólag csak adminisztratív: a British és az Iberia, tehát két tekintélyes, hagyományos, hálózati légitársaság belépett az európai diszkont cégek – European Low Fares Airline Association (ELFAA) – szervezetébe. Az IAG-csoport harmadik tagja, a Vueling már eddig is részese volt a szövetségnek, ami természetes, hiszen valóban egy LC-társaságról van szó. Ugyanakkor senki ne remélje, hogy ettől a döntéstől a British és az Iberia jegyárai a diszkontok szintjére süllyednek…

A furcsa lépés előzménye, hogy a két érintett cég a hónap közepén kilépett a nekik „természetes” közegből, az Európai légitársaságok Szövetségéből (AEA). Ennek a konfliktusnak pedig az az oka, hogy ez a szervezet kemény kampányba kezdett az Öböl-menti légitársaságok európai terjeszkedése ellen, azt követelve, hogy az Unió szorítsa korlátok közé az Etihad, az Emirates és a Qatar európai bővítéseit. Amit a British és az Iberia nyilván azért nem tud igazán nagy szívvel támogatni, mert maguk is részesei ennek a terjeszkedésnek: a Qatar ugyanis nem is olyan rég 10 százalékos tulajdonrészt szerzett az IAG-csoportban, sőt, a tervek szerint ezt a részesedést a jövőben még emelni szeretné a dohai cég. Ez magyarázza, hogy az IAG hátat fordított az Öböl-mentiek ellen fellépő szövetségnek.

A diszkontok szervezete természetesen örömmel fogadta a nagy hagyományosok csatlakozását; eddig is igen komoly szervezetről volt szó: az európai nagy LC-k szinte mindegyike, tehát az easyJet, a Norwegian, a Ryanair és a Wizz is a tagok között szerepel, a tizenkét tagvállalat összesen évi 300 millió utast jelent. Nincs ott viszont a Germanwings, amely a Lufthansa-csoport tagja, márpedig ez a cég-konglomerátum, sőt, maga a német kormány is élharcosa az Öböl-mentiek elleni hadviselésnek.

Mint arról beszámoltunk, az eddigi csendes lobbiharc után új fejezet kezdődött a légiközlekedési Öböl-háborúban: a nyílt összecsapás. A német és a francia közlekedési miniszter levélben követelte az Európai Bizottságtól, hogy folytasson tárgyalásokat a keleti konkurenciával, illetve „vessen be hatékonyabb eszközöket”, vagyis fagyassza be a nagy hármas európai leszállási jogait. Az indok az, hogy ezek a cégek olyan állami támogatás mellett tudnak súlyos piacvesztést okozni az európaiaknak, ami az Unióban elképzelhetetlen, a trió viszont ennek révén egyfelől komoly részesedésekehez jut az európai piac szereplői között, gondolhatunk például a British–Qatar-üzlet mellett az Etihad 49 százalékára az Alitaliában.

Másrészt, és ez nyilván még inkább aggasztja az európai nagyokat, az Etihad, az Emirates és a Qatar egyre inkább terjeszti ki hálózatát olyan vonalakra, amelyek kiinduló pontja már nem is Abu Dhabi, Dubai vagy Doha, hanem például az észak-atlanti forgalom egy-egy amerikai és európai pólusa. Vagyis ezek a társaságok valóban globális hálózat kiépítésére törekednek, olyan ütemben építik flottájukat és járatrendszerüket, amiről a változatlanul az átalakulás kínjait szenvedő európai nagyok (elsősorban az Air France és a Lufthansa) egyelőre nem is álmodhatnak.

Az amerikai nagy társaságok már régebb óta és nyíltabban harcolnak annak érdekében, hogy az Öböl-mentiek terjeszkedésének gátat szabjanak, de eddig csak odáig jutottak, hogy a washingtoni adminisztráció vállalta, megvizsgálja a helyzetet. A Delta, az American és a United elnökeinek közös levele valóban érdekes példákat hoz fel, például arról, hogy az Emirates a maga Milánó–New York vonalára a nagykapacitású A380-asokat állítja be, nem beszélve a jónéhány járatról, amely közvetlenül Dubait köti össze a keleti partvidékkel.

Az amerikai nagyok azt kérik, kezdődjenek ugyancsak tárgyalások az Öböl-menti országokkal, és addig is, amíg az egyeztetések zajlanak, fagyasszák be az Egyesült Államok légikikötőit érintő hálózatukat a január 28-i szinten, vagyis még mielőtt a hármak offenzívája magasabb fokozatba kapcsolt. Az amerikaiak állítása szerint ugyanis ezt a terjeszkedést az Emirates, az Etihad és a Qatar összesen mintegy 40-42 milliárd dollárnyi állami támogatás segítségével tudja végrehajtani, amely „szabad felhasználású”, sőt, visszafizetési határidő nélküli hitelek, csökkentett repülőtéri illetékek, flottabővítési hozzájárulások formájában jut el az Öböl-menti cégekhez.

Érdekes leágazása a történetnek ugyanakkor, hogy a Boeing ennek a terjeszkedésnek az egyik nagy kedvezményezettje, hiszen a gépei szép számban erősítik ezeknek a légitársaságoknak a flottáját: az amerikai légitársaságok korábban azt is keményen sérelmezték, hogy ha egy Egyesült Államokon kívüli cég vásárol egy amerikai gyártmányú repülőgépet, ezt jó eséllyel teheti meg a washingtoni Exim Bank hitelsegítségével, olyan feltételek mellett, amelyekről az amerikai konkurencia megint csak nem álmodozhat. Viszont egyes amerikai reagálások szerint a washingtoni kormányzatnak momentán fontosabb az Öböl-államokkal fenntartott jó kapcsolat, mint az, hogy mi bántja a hazai vezető légitársaságokat.

Egyfajta válasznak is tekinthető, elsősorban az uniós légitársaságok ellentámadására is, az Emirates nemrég nyilvánosságra hozott, és szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleménye, amely szerint egy londoni elemző cég adataiból kiderül: az Emirates 6,8 milliárd euróval járul hozzá uniós szinten az európai GDP-hez. „Az Emirates gazdaságélénkítő hatása egyrészt arra vezethető vissza, hogy a légitársaság saját alkalmazottain keresztül közvetlenül, európai beszerzéseivel pedig közvetetten munkahelyeket teremt és támogat az EU-ban. Bár a reptéri és fedélzeti szolgáltatásokra szakosodott helyi vállalkozások adják a beszállítók jelentős részét, az Emirates beszerzései számos más helyi iparágban támogatnak munkahelyeket, így a turizmus és a logisztika területén is” – hangzik a társaság dokumentuma, amelyben a Budapest Airport is leteszi a voksát, mondván: „A Budapest Airport szerint a dubaji járatindítás a reptéri foglalkoztatottság bővülését eredményezi középtávon. Tavaly októberben ráadásul második európai ügyfélkapcsolati központját is Budapestre hozta az Emirates, ahol a légitársaság 300 fő alkalmazását tervezi, havonta 10-15 fővel gyarapítva a budapesti csapat létszámát”.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az Erdélybe induló Történelmi Székely Gyors zarándokvonatra és az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!