Összejött a nagy brazil Gripen-üzlet!
A szerződés aláírását kemény tárgyalások előzték meg, nyilván ezek eredménye volt a brazil ipar számára lekötött technológiai transzfer, sokféle kooperációs program. Egyebek mellett az is, mint a most kiadott közleményből kiderül, hogy a gépek egy részét Brazíliában szerelik majd össze, de a brazil repülőipar részt vesz az NG fejlesztésében is, az Embraer is fontos részegységeket szállít a gépekhez. Valószínűleg elsősorban a kétüléses változat fejlesztésében lesz a brazil partnereknek fontos szerepe, ugyanis ezekből a svéd légierő egyelőre nem kötött le egyetlen példányt sem.
Ami a gépeket illeti: huszonnyolc együléses és nyolc kétüléses NG váltja fel a brazil légierő elavult harci gépeit, az F-5-ösöket és a Mirage 2000-eseket. A tervek szerint valamennyi kétüléses és az együlésesek közül hét, vagyis összesen tizenöt Gripen készül majd Brazíliában. A mostani szerződéskötés után már „csak” az exportengedélyek megadása van hátra: ez nyilván elsősorban a nem svéd gyártmányú műszerrendszerekre és az amerikai alaptípusból (GE F414J) fejlesztett hajtóműre vonatkozik. Ha minden akadály elhárul, a megállapodás szerint a svédek 2019 és 2024 között adják át a gépeket. Sőt, szó van arról, hogy az új példányok beérkezéséig a brazil légierő jelenleg használt Gripeneket bérelne a svédektől.
Mint erről már többször beszámoltunk, az NG-változat a nálunk, valamint a svéd, a cseh, a dél-afrikai és a thai légierőnél üzemeltetett jelenlegi változathoz képest nagyobb hajtómű-teljesítménnyel rendelkezik, a nagyobb törzsbe több üzemanyag fér, ezzel megnövelik a hatótávolságát, újabb fegyverrendszereket integrálnak hozzá, az új szenzorok közül pedig az AESA radar lesz a legfontosabb modernizáció.
A defensenews.com arra emlékeztet, a svédek a Boeing F/A-18-asa és a Dassault Rafale felett győzedelmeskedtek, és ezzel egyébként nem kis mértékben támogatták meg a saját légierejük megrendelését is a következő Gripen-csomagra, amelyet részben meglévő gépek átalakításával nyernek. Egy másik érdekes fejlemény, hogy a szomszédos Argentína is érdeklődne brazil gyártású JAS-39-esek iránt.
A portál azt is kiemeli, és ez nyilván az üzlet politikai hátterének lehet a része, hogy a szerződés aláírása órákkal azután történt, hogy Brazíliában újraválasztották Dilma Rousseff elnököt.
A Saab számára döntő jelentőségű az üzlet, ilyen nagy mennyiségben és ilyen nagy értékben még nem vásároltak külföldön harci gépeket a svéd gyártótól. Gyanítható, hogy a sikerben jelentős szerepet játszott a technológia-transzfer is, hiszen a kormánydöntés meghozatalakor a brazil légierő parancsnoka úgy fogalmazott, hogy nemcsak a Gripen, hanem annak „szellemi tartalma is” a braziloké lesz.
Ugyancsak fontos szerepet játszott a többi versenytárshoz képest kisebb és csak egyhajtóműves gép alacsonyabb ára, és az ugyancsak kedvezőbb, legalábbis a kéthajtóművesekhez képest kisebb üzemeltetési költség és üzemanyag-fogyasztás, bár sokan épp azért tartották korábban esélytelennek a Gripent, mert a hatalmas őserdők, a lakatlan területek fölötti bevetésekhez biztonságosabbnak tűnt a kéthajtóműves harci gép. Viszont ugyancsak a Gripen mellett szól az egyszerűbb kiszolgálás és a kisebb pályaigény.
Ugyanakkor a brazil döntés némiképp feledteti azt a csalódást, amit a svájci népszavazás okozott, amelyen tavasszal viszont elvetették az állampolgárok az új harci gép beszerzését.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!