Még el sem indult, máris meg kell menteni a Bázel–Malmö éjszakai vonatokat

A járatok jövő áprilisban startolnának, a svájci szövetségi tanács pénzügyi bizottsága viszont megvágná az arra szánt támogatást, és az összeget inkább fenntartható repülőüzemanyagokra fordítaná. Az éjszakai vonatért petíciót indítottak.

A közlekedési és környezetvédelmi csoportok, többek között az IGöV Switzerland, a VCS, a Back-on-Track és a Pro Bahn koalíciója által támogatott, több mint 24 ezer ember aláírását megszerző kérelmet a napokban nyújtották át a svájci parlamentnek, azt kérve, továbbra is álljanak a zöld vasúti közlekedés mellett, mivel a Bázel–Koppenhága–Malmö járat támogatása nem pénzkidobás, hanem a klímabarát mobilitásba való befektetés.

A svájci szövetségi parlament december elseje és 19-e között zajló téli ülésszakán szavaz a támogatás megvonásának kérdéséről. A járat tervezett üzemeltetője, a Svájci Szövetségi Vasút (SBB) közölte, ha elfogadják a tízmillió frankos (aktuális árfolyam alapján bő négymilliárd forintos) költségcsökkentést, a vonatok biztosan nem fognak elindulni 2026. április 15-én, mivel nem lesz hozzá elegendő finanszírozás, az SBB-nek ráadásul vissza kell térítenie a már lefoglalt jegyek árát. A vasúttársaság a német RDC Germany-val együttműködésben működtetné a hetente háromszor igénybe vehető euronight-vonatokat.

A Svájcot Skandináviával összekötő éjszakai járat útja közben érintené a koppenhágai repülőteret, valamint a Malmötől fél órányi útra található Høje Taastrup községet is. Svájc és Skandinávia között évente 5,8 milliárd svájci frank (csaknem 2400 milliárd forint) értékű utasforgalom zajlik, a vonatjárat klímabarát alternatívát nyújtana a heti körülbelül ötven, Zürich, Bázel és Koppenhága között közlekedő légijárattal szemben.

A tervezett éjszakai járat korábban bejelentett támogatása Svájc szén-dioxid-törvényéből származik, melynek felülvizsgált verziója két célra különíti el a kibocsátási kvótákból származó bevételeket: a határokon átnyúló vasúti közlekedésre, beleértve az éjszakai vonatokat is, a másik pedig a megújuló repülőgép-üzemanyagok, melynek a Lufthansa-vezér Carsten Spohr szerint bizonytalan a skálázhatósága.

Az éjszakai vonatokra eredetileg legfeljebb évi 30 millió frank (több mint 12 milliárd forint) elkülönítését tervezték, a svájci parlament azonban tavaly megtakarítási célból húszmillióval vágta vissza a nemzetközi vasúti közlekedésre 2025-től 2030-ig szánt keretet. A helyzet pikantériájára a Back-on-Track („Vissza a sínekre”) nevű csoport világít rá: mivel a törvény szövegezése nem engedélyezi, hogy a visszatartott forrásokat az általános szövetségi költségvetésbe forgassák vissza, ezáltal automatice a légiközlekedés kapja meg azt.

A javasolt tízmilliós keret viszont annyira alacsony, hogy a Bázel–Malmö vonatok üzemeltetésére egyáltalán nem jutna belőle. A petíció szerint ha a szén-dioxid-törvényből származó forrásokat nem a nemzetközi vonatokra fordítják, akkor azokat a bizonytalan jövőjű repülőgép-üzemanyagokhoz csoportosítják át.

Ráadásul egyértelmű támogatottság sem áll az új éjszakai vonatok elindítása mögött. Több politikus is ellenzi, a svájci 20 Minuten című lap szerint az adófizetők nem kevés pénzzel, vonatjegyenként száz frankkal (cirka 41 ezer forinttal) járulnának hozzá, a svájci néppárt, az SVP pedig aránytalannak, hatástalannak és pénzkidobásnak nevezte a támogatást. A svájci Középpárt elnöke is elutasítja a dotációt, véleményét azzal indokolva, hogy azért nincsenek most sem közvetlen járatok Malmöbe, mivel alacsony a kereslet rájuk. Jóllehet, a vonatok Németországban több helyen, valamint Koppenhágában is megállnának. A politikus szerint drága vállalkozás egy olyan időszakban, amikor a regionális személyszállítást épp visszavágják. Más szervezetek, többek között a Zöld Párt (Grüne Schweiz) és a Szociáldemokrata Párt (SP) is, viszont támogatnák a járatot.

A petíció több fontos érvet említ a Bázel–Malmö vonatok elindítása mellett. Például egy repülőjárat 9,9–13,3 tonna szén-dioxidot bocsát ki, míg egy éjszakai mindössze 1,2 tonnával terheli a környezetet vonat a két város között, ami kihangsúlyozza a vasúti közlekedés jelentős előnyét. A Back-on-Track által végzett kutatások szerint a repülővel vagy autóval utazók akár harminc százaléka is a vonat mellett tenné le a voksát, ha megbízható és vonzó vasúti szolgáltatást választhatnának.

Pénzügyi szempontból a 2030-ig igényelt 47 millió frank (bő 19 milliárd forint) Svájc regionális közlekedésre szánt 3,4 milliárd frankos (cirka 1400 milliárd forintos) költségvetésének mindössze 1,38 százalékát teszi ki. Ez az összeg igen csekély, főleg ha szembeállítjuk azzal a másfélmilliárd frankkal (több mint 600 milliárd forinttal), amit az alpesi ország évente kerozinadó-mentességekre költ – vagyis egy olyan ágazatra, mely a sokkal nagyobb környezeti hatása ellenére sokkal nagyobb közvetett támogatásban részesül.

A koalíció úgy véli, az éjszakai vonatok stratégiai befektetés a klímabarát és gazdaságilag megalapozott mobilitásba. Érveik túlmutatnak a puszta költséghatékonyságon: Svájc fenntartható közlekedésű jövője kulcsfontosságú elemének tartják a járatokat.

A kérvény felszólítja a törvényhozókat, hogy a vasutat részesítsék előnyben a légiközlekedéssel szemben, kiemelve, hogy Svájcban évente minden ember átlagosan több mint kétezer kilométert utazik vonattal – ez Európában a legmagasabb. Kiemelik a dán főváros sikeres ösztönzőit is a klímabarát mobilitás érdekében, valamint azon szövetségi becsléseket is, melyek arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések elmulasztása 2050-ig akár 38 milliárd frankos (nagyságrendileg 15 ezer 500 milliárd forintos) gazdasági kárt okozhatnak. A koalíció szerint ezzel szemben a vonzó vasúti kapcsolatok kézzelfoghatóan járulnak hozzá a 2050-es nettó nulla kibocsátási célhoz – számol be a Rail Tech.

(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: railtech.com)