Robbanás Bajkonurban: fordítva szerelt érzékelők?
A vizsgálatok alapján úgy tűnik, néhány fordítva beszerelt érzékelő miatt kezdett bukdácsolni majd zuhant vissza és robbant fel az orosz hordozórakéta július 2-án, adja hírül a magyar Űrvilág.hu portál.
Mint arról akkor beszámoltunk, az utóbbi idők egyik leglátványosabb rakétabalesete történt, amikor egy az orosz helymeghatározási rendszerhez tartozó három GLONASSZ-műholdat szállító Proton-hordozó pár másodperccel a kilövőpadról való elemelkedése után billegni kezdett, majd átfordult, és még bőven a bajkonuri űrrepülőtér területén a földnek csapódott majd felrobbant. Szerencsére az incidens csak anyagi károkat okozott, viszont az akkori hírek szerint a kozmodromban szétfröccsent mérgező üzemanyag esetleg hónapokra megbéníthatja működést és akadályozhatja a további fellövéseket. Azóta kiderült, hogy a fellövés idején az eső jótékonyan semlegesítette a vegyianyagok jó részét.
Az űrportál beszámolója szerint néhány napja az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) elnökhelyettese, Alekszandr Lopatyin megelőlegezte a baleset okát. Eszerint a hordozórakéta első fokozatában hatból három olyan érzékelő, amely a rakéta forgási szögsebességéről ad információt, fejjel lefelé (180 fokkal elfordítva) volt beszerelve.
Erre utaló bizonyítékok kerültek elő a roncsok átvizsgálása során. Mint arról más források is beszámolnak, az érzékelőkön nyíl mutatja a rakéta tetejének irányát, ezek közül legalább hármat találtak a roncsok között úgy, hogy a nyilak lefelé mutattak. (Vagyis ezek az érzékelők a maguk pozíciójának megfelelően próbálták az általuk érzékelt helyes irányba fordítani a rakétát, vagyis fejjel lefelé...)
A történtek okának teljes kivizsgálása még tart. A Proton rakéták indításai akkor kezdődhetnek újra, ha a jövőbeli hasonló esetek elkerülése biztosítottnak látszik. Hogy a hibát pontosan ki követte el, az még kérdéses. Lehetett a szenzorokat beszerelő technikus, de előfordulhatott, hogy már a tervrajzokon is helytelenül szerepeltek az alkatrészek.
Ezt a Proton példányt még 2011-ben szerelték, és mint a bizottság vizsgálata rámutatott, az utólagos ellenőrzésére nem áll rendelkezésre megfelelő eljárás. Ezen mindenképpen javítani kell a jövőben. Ötletként felmerült a szerelési munka filmre rögzítése, amit utólag vissza lehetne játszani. Az ügyészség mindenesetre keresi a személyi felelősöket, a hírek szerint hazugságvizsgálót is bevetnek majd.
Egy szakértő azt is jelezte, hogy az ilyen részegységek tervezésekor a legbiztonságosabb módszer az, ha nem nyilak mutatnak a megfelelő irányba, hanem ha az illető szenzorokat csak egyféleképpen, a megfelelő állásban lehetne beszerelni.
Egyelőre nem tudni, mikor újítják fel a Proton hordozórakéta használatát. A kereskedelmi indításokat szervező amerikai-orosz vegyesvállalat (International Launch Services, ILS) várakozó ügyfelei bíznak abban, hogy valóban egy nyilvánvaló és egyszeri szerelési hibáról van szó. Ebben az esetben hamarabb, talán már őszre engedélyt kaphat a hordozórakéta a további felszállásokra. Közben az orosz űrügynökség azt is bejelentette, hogy az űrállomás részeként tervezett újabb modul fellövését – ehhez is Protont használnak – nem halasztják el, és feltehetően rendben meglesz a tervezett szeptemberi Szojuz-start is, az ISS új legénységvel.
