Szén-dioxid-háború: Kína és India ellenáll
Csak nyolc kínai és két indiai légitársaság nem hajlandó továbbítani az unióhoz a szén-dioxid-kibocsátási adatait, amelyek alapján működne a légi közlekedésre kiterjesztett emissziókereskedelmi rendszer. A röviden szén-dioxid-adóként emlegetett uniós szisztéma helyzetéről az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa, Connie Hedegaard számolt be, hangsúlyozva, hogy az unióban és az unióba is repülő többi 1200 légitársaság viszont a március 31-i határidőre elküldte az adatokat.
A meg nem nevezett légitársaságok részéről hiányzó jelentésekre nézve a biztos asszony június közepéig jelentett be haladékot.
Mint korábban jelentettük, a január elsejével életbe lépett ETS ellen gyakorlatilag az egész unión kívüli világ fellépett, beleértve az ENSZ szakosított légügyi szervezetét és a légitársaságok nemzetközi szövetségét is. A tiltakozókat nemzeti vonalon Kína, India és Oroszország vezette, miközben Brüsszel kilátásba helyezte azoknak a társaságoknak a kitiltását az unióból, amelyek végképp nem hajlandók alávetni magukat a szisztémának.
Kínában továbbra is érvényes az a kormánydöntés, amely megtiltja a légitársaságoknak az együttműködést a légi közlekedési szén-dioxid-adó ügyében, sőt, a pekingi kormány az európai gyártású repülőgépek vásárlásának bojkottját is meghirdette. India és Oroszország globális kereskedelmi háborúval fenyegetett. Az indiai polgári repülésügyi miniszter néhány napja ismét leszögezte: senkinek nincs joga a maga szuverenitásának határain túlra kiterjeszteni a rendelkezéseit.
Hedegaard most azt mondta, hogy az unió az ICAO-val együttműködésben megpróbálja felvázolni egy globális légi közlekedési emissziókereskedelmi rendszer alapjait. Az ICAO álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy Európa egyoldalú lépése helyett az egész földre kiterjedő, és mindenki számára elfogadható megoldást kell keresni a repülőgépek károsanyag-kibocsátásának csökkentésére.
