Új globális szövetség? Vagy csak az Etihad terjeszkedik?

Meglehetősen sokféle és nem mindig hízelgő reakciót váltott ki a hír, miszerint a három nagy Öböl-menti légitársaság egyike, az Etihad, egy amolyan mini légitársasági szövetséget alapított. Az Etihad Airways Partners tagtársaságai ugyan mind olyan cégek, amelyekben az Etihadnak részesedése van, de a cég elnöke, James Hogan azt mondta az alapító ünnepségen, hogy az első tagokhoz bármelyik más vállalat is csatlakozhat, függetlenül attól, hogy egyébként tagja-e a jelenlegi három nagy globális szerveződés, a Star Alliance, a Oneworld vagy Sky Team valamelyikének.

Tehát a jelenlegi tagok: az AirBerlin, az Air Serbia, az Air Seychelles, az indiai Jet Airways, a Darwin Airline és persze maga az Etihad Airways. Közülük az AirBerlin tagja a Oneworldnek. Viszont a Virgin Australia, amelyben az Etihad szintén jelentős részvénycsomagot, huszonegy százalékot birtokol, nem szállt be a partnerségbe.

Hogan szerint a hatok szövetkezésének lényege az egyszerű üzleti kooperáción túlnyúló együttműködés, ami azt jelenti, hogy az utasok számára nyújtott kedvezményrendszert nemcsak kiterjesztik, hanem standardizálják, erős codeshare-szisztémát építenek ki. „Maximálisan” összehangolják a menetrendi kapcsolódásokat, közös politikát alakítanak ki a beruházásokra nézve – amely esetleg gépbeszerzésekre is vonatkozhat, bár konkrétan ezt így nem említették az alapítók. Ugyancsak összehangolják a kabinkialakítást, a cateringet, az utastájékoztató rendszereket és más utasszolgáltatásokat is.

Vagyis ez a kapcsolatrendszer valóban jóval szorosabb és mélyebb, mint a globális szövetségek, amelyeknek úgymond fragmentált jellegét Hogan korábbi nyilatkozataiban többször kritizálta, és ennek megfelelően az Etihad távol is tartotta magát tőlük. A Partners inkább hasonlítható talán egy olyan vállalatcsoporthoz, amelynek ugyan elméletileg nincs közös vezetése, és amelyben nincs alárendeltség a részes légitársaságok között, de azért magának az Etihadnak a jelenléte és súlya nyilván meghatározó, különös tekintettel a partnerekben birtokolt tulajdonrészeire.

Az viszont el is hangzott az alapítók szájából, hogy a Partners jobb versenypozíciókat szeretne biztosítani tagjainak a konkurencia, illetve a globális szövetségek ellenében.

Mint arról korábban már beszámoltunk, az Etihad jól kivehetően eltérő taktikát alkalmaz a másik két, térségbeli nagy társasághoz képest, és ez éppenséggel tulajdonrész megszerzése olyan társaságokban, amelyek különböző övezetekben az Etihad hosszú távú járatai számára ráhordó feladatot láthatnak el, vagy kiegészítik az interkontinentális hálózatát, amire épp az Air Berlin a jellemző példa.

De többek közt épp az Air Berlin példája jelzi, hogy az Etihadnak ez a politikája legalábbis Európában mindenképp komoly akadályokba ütközik, ahol az Unió kormányzata meglehetősen szigorúan őrködik például annak a szabályozásnak a betartásán, amely szerint Unión kívüli cégek nem birtokolhatnak többségi tulajdont Unión belüli társaságokban, pláne nem állami pénzen, márpedig az Etihad mindkét kritériumot teljesíti.

A mostani Partners felállás tulajdonképp akár ezt a hiányzó tulajdonlást „helyettesítheti”, vagyis azt, amit az Etihad nem tud megvalósítani például azért, mert az Európai Bizottság nem engedélyezi, hogy a tulajdoni hányadnál komolyabb jelenléte, netán többsége legyen a társaságok vezetésében, azt ezzel a szorosabb együttműködéssel legálisan elérheti a résztulajdonolt társaságoknál. Különösen fontos lesz ez az Alitalia esetében, amelynek az Etihad 49 százalékát fogja birtokolni, hatalmas összeget fektet be a veszteséges olasz nemzeti légitársaság átalakításába: elméletileg nem veheti át a társaság vezetését, de ha majd az Alitalia is csatlakozik a Partners szervezethez, akkor nyilván vállalnia kell a közös stratégiát és ennek a láncolatnak megfelelően alakítható a hálózata és gépparkja is.

Egyfajta válasznak is felfogható az Etihad terjeszkedési politikájára a német légügyi hatóság döntése egy nappal a Partners bejelentése után, és amely nem engedélyezi harmincnégy codeshare járat indítását, amelyek az AirBerlin gépeivel és hálózatában de Etihad-kóddal működnének. A hatósági döntés azért különösen érdekes, mert eddig hatvan ilyen közös vonalat tart fenn a két cég, és a mostani elutasítást egyelőre az állami részéről nem indokolták.

Az AirBerlin vezetése természetesen tiltakozik, egyrészt az utasok érdekeire, másrészt az emiatt elvesztett munkahelyekre hivatkozik, és szerinte a döntés veszteségeket okoz a németországi légikikötőknek is. Ráadásul a légitársaság szerint a lépés ellentmond a két ország közti államközi megállapodásnak is.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!