Új villamospálya a rakparton

Kemsei Zoltán   ·   2011.09.07. 10:00
00

Alépítmény, keresztalj, lekötés, sín. Ez az a „litánia”, amit talán a pályásokon kívül szinte minden vasút- és villamosbarát kívülről fúj. A városokon belül azonban már a kezdet kezdetétől, a lóvasút megindulásától igény mutatkozott a burkolt, az úttestbe elhelyezett vágányzatra is. A vályús, úgynevezett Phoenix-sínek hamar elterjedtek, eleinte természetesen kockakő burkolatba építve. A hetvenes évek „forradalmi” pályaépítési módszere a beton nagypanel volt, ennek számos hátrányát manapság a fővárosi hálózat több részén tapasztalhatjuk – alámosás miatti panelsüllyedések, egyre-másra kitűzött lassújelek formájában. A fix, úttestbe épített pálya – ami természetesen forgalmi szempontból, például közös tömegközlekedési sáv kijelölése céljából előnyös – biztonságos, tartós megépítése mindig komoly fejtörést okozott.

Kötegelve lerakott betonacél elemek az építési terület szélén<br>A képre kattintva fotógalériánk nyílik meg

Magyarországon a közelmúltban jelent meg az úgynevezett CDM-rendszerű pályák építése. Szegeden a villamoshálózat felújítása már jórészt ilyen módszerrel történik, és a fővárosban, a Gellért rakparton is megjelent. Mi is a CDM lényege? Kereszt- vagy monoaljak nélküli, betonnal kiöntött villamospályáról beszélünk tulajdonképpen. A sínek akár előregyártott, rezgéscsillapító gumizással ellátott vasbeton ággyal együtt is fektethetőek, vagy pedig csak a gumizással ellátott sínszálakat öntik körül bazaltbetonnal. A Szent Gellért rakparton az utóbbi, úgynevezett CDM QTrack-JIG rendszer épül. A CDM pálya feltétlen előnye a gyors szerelhetőség, a hatékony rezgésszigetelés és a nagy oldalirányú stabilitás – azaz nyomtávbővülések ellen a pálya maximálisan védett. A rakparti síneken előreláthatólag szeptember 15-től közlekedhetnek villamosok, kíváncsian várjuk a próbaüzemet!

Kapcsolódó hírek

Vasút Ellátási lánc Nagyvasút Szállítmányozás

Eldőlt: megépülhet a zalaszentiváni deltavágány

iho/vasút   ·   2025.12.12. 12:00

A Swietelsky, a V-Híd és az R-Kord partnersége csaknem 12 milliárd forintot kér a kivitelezésért, aminek cirka felét a GYSEV fizeti uniós támogatásból, másik felét pedig az állami büdzsé állja. A fejlesztéssel a Metrans tervezett konténerterminálja is megvalósulhat, és értelmet nyerhet a Zalaegerszeg és Zalaszentiván közötti fantomkörforgalom.