A 75 éves Nagy-Budapest és az agglomeráció közös kihívásai
Ez történt a Balázs Mór Konferencián.
Budapest közlekedésének jövője nemcsak technikai kérdés, hanem társadalmi és várospolitikai kihívás is. Ezt a közös álláspontot neves előadók és szakmai vezetők erősítették meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által második alkalommal megrendezett Balázs Mór Konferencián.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója szerint Budapest közlekedési nehézségeinek egyik legfőbb oka az agglomerációból érkező forgalom. Ennek enyhítésére egyrészt a közösségi közlekedés versenyképességét kell növelni – különösen a kötöttpályás megoldások fejlesztésével –, másrészt a belváros élhetőségének javítása is kulcsfontosságú, hogy mérséklődjön a kiköltözési tendencia. Előadásában a vezérigazgató kiemelte, hogy a stratégia elengedhetetlen, a nagy várostervező elődeink is akkor voltak igazán sikeresek, amikor világos jövőképük volt. A stratégiaalkotásban a realitások talaján kell maradni, de közben nem szabad elveszíteni a jövő perspektívájának erejét.
A BKK célja, hogy az integrált hálózat és a zöld járműflotta erősítése, valamint az élményalapú szolgáltatások nyújtása mellett olyan közlekedési rendszert alakítson ki, amely rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez, és elősegíti Budapest fenntartható fejlődését. A megfogalmazott célok elérésében pedig meghatározók a digitális megoldások is. Ugyanakkor a technológia gyorsuló fejlődése miatt ebben a témában nem lehet évtizedekre tervezni, ezért itt is a rugalmasság a legfontosabb.
Fókuszban a városi mobilitás
A nyitóelőadást több szakmai prezentáció követte, többek között szó volt arról, hogyan alakulhat az autózás jövője egy fenntartható városban, és mik azok a fontos gazdasági és városszerkezetből adódó tényezők, amelyek a mobilitási szokásainkkal szoros kölcsönhatásban formálják Budapestet. Ezen kívük különböző tematikus szekcióülésekhez csatlakozhattak a résztvevők érdeklődésüknek megfelelően. Ezeken az egyeztetéseken olyan témákat vitattak meg, mint a versenyképes közösségi közlekedés fejlesztése, a Nagykörút megújulása, a közlekedést érintő digitalizációs fejlesztések alakulása, emellett szó volt még a budapesti közúthálózat, a hidak és felüljárók állapotáról, fenntartási ciklusuk tervezéséről, valamint a mindezekhez kapcsolódó adatalapú döntéshozatal szerepéről.
Külön szekcióbeszélgetés keretében a konferencia vendégei voltak Debrecen, Miskolc és Kecskemét közlekedésszervezői, hogy a BKK-val közösen megosszák működési és fejlesztési tapasztalataikat.
(forrás: a BKK sajtóanyaga)
A Balázs Mór Konferencia fontos célkitűzése volt, hogy a budapesti közlekedési kihívásokról ne csak technikai, hanem társadalmi és várospolitikai kontextusban is gondolkodjanak a meghívott szakemberek. Visszatérő téma volt az agglomerációs növekedés, az alközpontok szerepe, illetve a lakossági mobilitási szokások változásai. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kertvárosi életforma terjedése komoly közlekedésszervezési kihívásokat okoz, ezért a cél a kisebb alközpontok megerősítése és a városszövet sűrítése lehet.
A közlekedéstervezés jövője
A konferencia záróeseményeként Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke Soproni Tamás terézvárosi polgármesterrel és Kovács Bendegúzzal – aki a BKK szóvivője, egyben a társadalmi kapcsolatok terület vezetője –, közösen vitatták meg a főváros és az agglomeráció jövőjét, különös tekintettel a közlekedéstervezésre.
Karácsony Gergely szerint ma nem működnek azok az intézményi keretek, amelyek lehetővé tennék a valódi regionális együttműködést. Mint fogalmazott, amikor Budapest igazán nagyot tudott fejlődni, akkor a városállami működéshez hasonló struktúrája volt. Fontos problémaként jelezte: „Budapest és az agglomeráció mára teljesen összenőtt, például a vízszolgáltatásban vagy a közlekedésben, ugyanakkor a közigazgatási rendszer ezt nem követi le.”
Vitézy Dávid szerint elemi érdek lenne, hogy megszülessenek azok a törvények, amelyek visszafogják Budapest szétterülését – ilyen szabályozás azonban egyelőre nincs. Soproni Tamás a kerületek szempontjából azt emelte ki, hogy miközben az agglomeráció népessége folyamatosan nő, addig a belső kerületekben egyre kevesebben élnek, többek közt a lakhatás drágulása miatt.
Intézmények nélkül nehéz
A városvezetők beszélgetésének egyik fontos tanulsága az volt, hogy a közös stratégiai gondolkodást a demokratikus legitimációval rendelkező regionális szereplők hiánya hátráltatja, ez a helyzet pedig hosszú távon a közlekedési rendszer összehangolását is akadályozza.
A nyitóelőadást több szakmai prezentáció követte, többek között szó volt arról, hogyan alakulhat az autózás jövője egy fenntartható városban, és mik azok a fontos gazdasági és városszerkezetből adódó tényezők, amelyek a mobilitási szokásainkkal szoros kölcsönhatásban formálják Budapestet. Ezen kívük különböző tematikus szekcióülésekhez csatlakozhattak a résztvevők érdeklődésüknek megfelelően. Ezeken az egyeztetéseken olyan témákat vitattak meg, mint a versenyképes közösségi közlekedés fejlesztése, a Nagykörút megújulása, a közlekedést érintő digitalizációs fejlesztések alakulása, emellett szó volt még a budapesti közúthálózat, a hidak és felüljárók állapotáról, fenntartási ciklusuk tervezéséről, valamint a mindezekhez kapcsolódó adatalapú döntéshozatal szerepéről.
Külön szekcióbeszélgetés keretében a konferencia vendégei voltak Debrecen, Miskolc és Kecskemét közlekedésszervezői, hogy a BKK-val közösen megosszák működési és fejlesztési tapasztalataikat.
A városvezetők beszélgetésének egyik fontos tanulsága az volt, hogy a közös stratégiai gondolkodást a demokratikus legitimációval rendelkező regionális szereplők hiánya hátráltatja, ez a helyzet pedig hosszú távon a közlekedési rendszer összehangolását is akadályozza.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
