A gyorspótjegy bevezetése az NFM szerint nem jegyáremelés

Ha valaki most vált kedvezmény nélkül jegyet második kocsiosztályra gyorsvonatra például Budapestről Nagykanizsára, a jegyért 3690 forintot kérnek tőle a pénztárban. Május 15-től ugyanez 4014 forintba fog kerülni, ugyanis általánossá válik a gyorsvonatokra is a pótjegy, amely addig csak az IC-kre volt jellemző. Ez teljesen olyan, mint az áremelés, még azt is ki lehet számolni, hogy (ebben a konkrét esetben) csaknem kilencszázalékos.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékesei szerint mégsem történt áremelés, egyáltalán semmilyen tarifaváltozás nem történt. Tudjuk, hogy Magyarország döntéshozói sokszor teszik tanúbizonyságát fejlett nyelvi innovációs képességeiknek, emlékezhetünk, amikor a hetente azt jelentette: háromhetente, amikor a megemelt adó nem volt megszorítás és amikor a bankok hiába növelték meg az új közterhekkel az ügyfelek költségeit, az nem volt áthárítás. E kérdésnek azonban a szavakon túlmutató jelentősége van, ugyanis az áremelést 30 nappal az életbe lépés előtt ki kell hirdetni, márpedig május elseje éjjel tíz órától (ekkor került föl az internetre a közlemény) alig feleennyi telik el a május 15-i bevezetésig.

Ezért megkérdeztük a tárcát. A kommunikációs főosztály válaszlevelében megerősítette, jól tudjuk: „A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény alapján a közlekedési szolgáltatónak a díjat és annak alkalmazási feltételeit a hatálybalépés kezdete előtt 30 nappal közzé kell tennie a díjszabásban (31. § (6) bekezdés).”

Ám, itt jön a fordulat: „A jelenlegi esetben azonban nem a díjak és a díjalkalmazási feltételek változnak, hanem kizárólag a feláras vonatok köre módosul. Mivel a kiterjesztés a vonatok menetrendi besorolásának alakulásával függ össze, a szolgáltatónak a hatályos közszolgáltatási szerződés szerint a menetrendi változások meghirdetésére vonatkozó 14 naphoz kellett igazodnia a bejelentéskor”, folytatódik a hivatalos válasz.

A magyarázat szépsége, hogy korábban (a decemberi menetrendváltástól) csak néhány gyorsvonatra kellett ez a pótjegy, tehát kivétel volt, most viszont ez lesz a főszabály a nem minőségi távolsági vonatoknál. Magyarán a tarifarendszer tényleg május 15-én módosul alapjaiban. A minisztérium logikájával egyszer meg kellene hirdetni szigorúan harmincnapos határidővel egy egyforintos, többszörözhető alapdíjat, majd minden változáskor csak azt közölnék, ezt a régi, tehát előzetes bejelentésre már nem szoruló díjat hányszor vetik ki a kívánt szolgáltatási elemre.

Értelmezni persze mindent lehet, de annyit biztosan állíthatunk, nagyon sokan úgy értik, hogy az, hogy a díjat a hatályba lépése előtt 30 nappal közzé kell tenni, azt jelenti, hogy a díjat 30 nappal a hatályba lépése előtt közzé kell tenni. És kész. Már csak az a kérdés, hogy az úgynevezett gyorsvonati pótjegy (amelyet egyébként sebes, sőt személyvonatokra is kiróttak) díja vajon díj-e. Ezt mindenki maga döntse el.

Mindenesetre létezik a minisztériumi állásponttal ellentétes értelmezés is. Azt is tudni lehet, a MÁV és a MÁV-Start szakemberei nemcsak a gyorspótjegy bevezetése ellen tiltakoztak kézzel-lábbal (ahogy az új sarcról szóló első cikkünkben megírtuk), hanem a harmincnapos határidő be nem tartása ellen is. Azonban ahogy lényegében abban a kérdésben, a kihirdetés módjában sem tudtak eredményt elérni az NFM-ben és háttérintézményeiben dolgozó döntéshozók és -előkészítők akaratával szemben.