A Malév-csőd és a rugalmas reakció – vagy a hiánya

Tudom, amit most írni fogok, sokaknak nem lesz szimpatikus, de akik ismernek, tudják, hogy alapvetően Malév-párti vagyok, és ezért engedtessék meg ez a pár gondolat.

Az „Elég a sirásból: Malév nélkül több utas jön Budapestre”című cikk stílusa kifogásolható, a számok kétségbe vonhatók, de nagyon fontos üzenet van ebben az írásban. Kár, hogy ezt nem olyan formában adta elő az író, mely elgondolkodtatott volna, ahelyett, hogy már (megint) az indulatok felé terelte volna a dolgokat. Egy pár dolog, amit én javasolnék, hogy vegyünk fontolóra…

1. Ahol a low-cost légitársaságok megjelentek, úgy az Egyesült Államokban, mint Európában, túl azon, hogy megszerezték maguknak a hagyományos cégek forgalmának egy részét, a repülés lehetőségét megnyitották egy hatalmas új réteg számára. Ezt a réteget lehet hátizsákos turistaként lenézni, de a tény tény marad: sokkal többen vannak, mint az üzletemberek. Ha fejenként kevesebbet költenek is, de a világ turisztikai bevétele jóval magasabb, mint az üzleti utakból származó bevételek.

2. Akik ma az üzleti utasokból megszerezhető bevételeket gondolják a legfontosabbnak, elfelejtik, hogy az ugyan igaz, hogy egy-egy üzleti utason a cég haszna nagyobb, mint egy turista osztályon utazóból lehetséges nyereség, de az első pár üléssorban helyet foglaló utasok soha nem tudnának egy járatot nyereségessé tenni! Ha a gép nagyobbik része nincsen megtöltve, a járat csak veszteséget produkál.

3. A Wal-Mart, a világ legnagyobb vegyes kereskedő cége abból lett a legnagyobb, hogy a picinél is picibb árrést használ, a költségeit alacsonyan tartja, és hatalmas forgalmat bonyolít le (miközben igaz az is, hogy a Wal-Martnál dolgozni nem egy leányálom… de még mindig tud munkát adni, miközben mások már régen tönkrementek). Hasonlóan dolgozik egy low-cost légitársaság is.

4. A Malév, bár az utóbbi időszakban már kezdte összeszedni magát, gazdasági szempontból nem volt egy minta-légitársaság. Az évek során rengeteg helytelen döntést szenvedett meg, de ez a végeredmény szempontjából mellékes, egy ilyen cégnek el kellett tűnnie. Az természetesen már kérdés, hogy további súlyos hiba volt, hogy az új cég felállítására meglévő terveket senki nem aktivizálta.

5. A különböző szakmai körökben manapság a „nemzeti” légitársasággal kapcsolatos elképzelések egyike-másika megdöbbentő. Komolyan leirták egyesek, hogy nem kell egy nemzeti légitársaságnak nyereségesnek lenni, elég, ha az ország számára pozitiv szaldót jelent, és akkor keresztfinanszírozással lehet müködtetni egy veszteséges céget is. Most itt nem akarok belemenni a részleteibe annak, hogy ez az elképzelés miért abszurd, legyen elég most annyi, hogy a világ nem így müködik. Sajnos vagy nem, de ez tény.

6. A Malév-csőd fájdalmas, sok családnak tragédia, lehet mindenféle hatalmas nemzetgazdasági kiesésekről beszélni, de egy okos országban az első sokk után rögvest azon kezd mindenki gondolkodni (együtt…), hogy a megváltozott körülményekhez hogyan lehet a legjobban alkalmazkodni, hogyan lehet az új helyzetből hasznot húzni.

7. Kár azon bosszankodni, hogy az utasok Budapestre hozatalának haszna most külföldi céghez megy… Ez azért butaság, mert amíg megvolt a Malév, semmiféle hasznot nem hozott az, hogy ők hozták az utasokat, mivel a cég masszívan veszteséges volt! Ha most viszont csak öttel több turista jön, máris van plusz lehetőség nekik olyasmit ajánlani, amiből nekünk hasznunk lehet.

8. Nem nagyon olvastam a siránkozások kívül, hogy például a magyar turisztikai ipar hogyan reagál rugalmasan a turisták megváltozott összetételéhez, költési szokásaihoz, stb. Pedig e nélkül nem lesz haszon semmiből.

9. A rugalmas reakció a kulcs. Lássuk be: a Malév csődje tragédia az egyéni szinten, csúnya elkettyintés a politika szintjén, de az ország szempontjából nem a világ vége, és a repülőipar szempontjából csak egy a sok hasonló eset közül. A lényeg, hogy hogyan válaszol a gazdaság egy ilyen változásra.

10. Új légitársaságot csinálni nem lehet máról holnapra, de rugalmasan reagálni a megváltozott környezetre a szállodaiparban, az ajánlott programokban igenis lehet szinte azonnal. Ha ezt megteszik, a kár sokkal kisebb lesz, sőt, meg lehet találni az előnyöket is, és igenis lehet (és kell is) okosan profitálni a megváltozott helyzet adta lehetőségekből.

11. A nemzeti büszkeség szép dolog, de jól vacsorázni az fog, aki jó üzleti érzéssel megtalálja a módját, hogy a megváltozott körülmények között is prosperáljon.

12. Nem kell a megváltozott körülményeket szeretni. De abszolút fontos, hogy azokat maximálisan ki kell használni.

13. Valaki nem is olyan régen azt mondta nekem, hogy arra bíztatni a vállalkozókat, külföldön és Magyarországon egyaránt, hogy a Malév csődből igyekezzen maximálisan profitálni, egyenlő a hullagyalázással. Nos, ez nagyon korlátolt gondolkodás.

14. Igen, tegyünk egy szál szegfűt a kedves sírjára, ejtsünk egy könnyet… de aztán gyerünk tovább mert, ahogy mondani szokták, ő is ezt akarta volna.