A perifériák összekötéséért

Harmadszor indult, minimális, kétperces késéssel Budapest Nyugatiból a Kárpátalja Expressz az Info13 Közhasznú Egyesület és a MÁV Nosztalgia Kft. szervezésében. A tavalyi és tavalyelőtti úttal ellentétben ezúttal déli irányból járja be a vonat Kárpátalja határmenti területeit, vagyis Észak-Erdély (a Partium északi része) felé indult a vonat.

A Kárpátalja Expressz megszervezése azt szolgálja - túl azon természetesen, hogy a hazai turizmus célterületei között nem előkelő helyen szereplő települések meglátogatásával élményt nyújtson a résztvevőknek -, hogy összekösse ezeket, a magyarok által is lakott régiókat, az itt élő népeket: magyarokat, románokat, ruszinokat, ukránokat, oroszokat, szlovákokat. Hogy az évente egyszer megvalósuló összeköttetéssel felhívja a figyelmet a sűrűbb érintkezés kívánatos voltára.

A Kárpátalja Expressz többszörösen hátrányban lévő régiókat jár be, bár ez nem törvényszerű, évszázadokkal ezelőtt még virágoztak ezek a városok például a Lengyelországba irányuló kereskedelemnek köszönhetően.

Még Észak-Erdély második világháború alatti visszacsatolásakor alakult ki az erdélyi turizmus fő irányaként a Nagyvárad-Kolozsvár-Székelyföld irány, A Románinak jutott szatmári részeket azóta is kevesebben látogatják az anyaországból, pedig Szatmárnémeti (Satu Mare) fontos magyar központ ma is. Igaz, a legutóbbi önkormányzati választáson az egymás ellen induló magyar pártoknak sikerült elveszíteniük az önkormányzati többséget és a polgármesteri tisztséget. Így a mai városvezetés nem mutatott érdeklődést a vonat fogadása iránt, így a Kárpátalja Expressz első hosszabb megállásán egy helyi magyar újság szerkesztősége látja el a házigazda szerepét, tudták meg a vonat utasai Molnár Béla főszervező köszöntőjéből.

Két kisebb megállás jut még Románia területére, Szatmárnémeti előtt és után. Érmihályfalván (Valea lui Mihai) a korábbi évek tapasztalatai szerint forró fogadtatásra lehet számítani, Halmi pedig már a határátlépés helyszíne Ukrajna felé. Ott a különleges nevű Nevetlenfalu magyarsága fogadja az expresszt. (A névre több érdekes magyarázat is létezik, az egyik szerint egy talpraesett falusi lány nem akarta elárulni honállomását egy szemtelen úrfinak, ő találta ki ezt a megjelölést, a másik szerint az eredetileg Deákfalvának hívott községet ukránul Gyakovónak mondták, ez viszont magyarul emlékeztetett az ősi, közösülést jelentő gyakni igére, ezért választottak új nevet a falusiak.)

A szomszédos országokban élő magyarok közül a kárpátaljaiak helyzete a legrosszabbak közé tartozik, de az egész terület - bár nyugati - perifériának számít manapság Ukrajnában gazdasági és politikai értelemben is. A vonat utasai Nagyszőllősön (Vinohradiv) és környékén kapnak szállást a két éjszakára, és szombaton is ezen a környéken vesznek részt különböző programokon.

Kárpátalja vasúti szempontból is különleges látnivalót kínál. A határral párhuzamos vasútvonal természetesen normál nyomtávval épült az akkori Magyarországon, ám a második világháború után a Szovjetunió szélesre építette át. Ám szerencsére úgy, hogy megmaradt az 1435 milliméteres nyomtáv is, így a mai román és szlovák hálózat összeköttetésben áll Ukrajnán keresztül, ezért haladhat át itt a Kárpátalja Expressz vonata is. A speciális, nyílt vonalon négyvágányú rendszer az állomásokat bonyolult megoldásokkal közelíti meg, hiszen ezeken akadnak széles, normál és fonódott vágányok is.

Vasárnap Beregszászon és Csapon vesznek részt programokon a vonat utasai, majd innen Szlovákiába, Ágcsernyőre (Čierna) és Perbenyikre (Pribenik) vezet az út. Sátoraljaújhely Szlovákiának jutott városrésze, Kisújhely (Slovenské Nové Mesto) a magyar határ elérésének helyszíne, onnan Sárospatak, Miskolc, Budapest az irány. Mondani sem kell, a Kassától keletre elterülő rész is periférikus helyzetű Szlovákiában, az országnak ez a legszegényebb területe.