A vasút vontatási kapacitásának szűk keresztmetszete is hátráltathatta az orosz átcsoportosítást
Augusztus hatodikán az ukrán hadsereg behatolt a kurszki régióba. Az oroszok mindezidáig nem reagáltak látványosan a támadásra – a stratégiai megfontolások mellett valószínűleg az is lehet ennek a magyarázata, hogy a kulcsfontoságú vasúti szállítókapacitás hiányt szenved mozdonyokból.
Oroszországban a vasút mindig is kulcsszerepet játszott a hadsereg felvonulásában. Az első nagy világégés első napjaiban a Monarchia azzal számolt, hogy az orosz mozgósítás nehézkes és lassú lesz, erre tessék, az orosz vasút önmagát felülmúlva vonatok százaival vitte a katonákat és a hadianyagot a frontra. Az osztrák–magyar hadsereg 1914. augusztus 23-án a Visztula és a Nyugati-Bug között támadta meg a felvonuló, ezért szétverhetőnek hitt orosz erőket. A támadás azonban néhány nap leforgása alatt elbukott, és vissza kellett vonulni a Dunajec és a Keleti Beszkidek vonulatáig; Galícia nagy része, továbbá egész Bukovina tehát elveszett. A vereség oka: egyrészt a felső szintű osztrák–magyar hadvezetés már a kezdetektől irreális elvárásokat fogalmazott meg, másrészt a vasút tette a dolgát, és hatalmas távolságokat áthidalva, folyamatosan szállította az orosz hadseregnek az erősítéseket és az utánpótlást.
Nagyot ugorva az időben, de azt okvetlenül megjegyezve, ahogy száztíz éve, vagy a Szovjetunió idején, a hadsereg napjainkban is „vasúti hadsereg”, a mostani orosz–ukrán konfliktusban is jelentős szállítási feladat hárul a vasútra. A kurszki betörés azonban rendkívül megnyújtotta a szállítási útvonalakat, az erősítés átdobásához szükséges távolság akkora, hogy az oroszok már inkább Murmanszkból hoznak „sarkköri lövészeket” Kurszk alá, mintsem Dél-Ukrajnából ottani egységeket. A helyzet bonyolultságát nem vitatva, utóbbiban az is közrejátszik, hogy nem akarják legyengíteni a herszoni offenzívát.
Az X (volt Twitter) IntelSchizo, az orosz vasúti szállítókapacitás helyzetét szemléző csatornájának értesüléseit megosztó, más okos dolgokat is közreadó Kard blog írja, hogy (a kurszki helyzet kezeléshez szükséges) „mozdonymennyiség biztosítása már azt jelentette, hogy a nemcsak a polgári személyszállítás, de a polgári és nemzetközi teherszállítás is késedelembe esett, sőt leállt Oroszország déli és délnyugati szektoraiban, Moszkva és Kurszk között. A nemzetközi végül is csak Belaruszt jelenti, de pont onnan jöttek a hírek, hogy egyre több mozdony nélküli vonat vesztegel a Gomelt (Belarusz) Moszkvával összekötő vonalon, és az orosz vasút további intézkedésig először korlátozta majd le is állította a tehervonatok átvételét, feltehetően a vontatási kapacitás szűkössége miatt.”
Ismerve az Росси́йские желе́зные доро́ги minden képzelete felülmúlóan hatalmas, masszív, rendkívüli nyomás alatt is működöképes voltát, ez a szűkösség csak átmeneti lehet: nem elbagatellizálva a helyzetet, szervezés kérdése az egész. Az РЖД állományába ugyanis több mint húszezer mozdony tartozik, ezek közül 11 ezer a fővonali (dízel- és villamos) tehermozdony.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
