BKV: nem ül csak úgy irodista volán mögé
Mindenkiben ott a buszvezető címmel jelent meg írás a Népszaván, amelyben számos izgalmas dolgot állítanak. Sőt ezek az állítások igazak is, hiszen a BKV megerősítette, valóban léteznek pótsofőrök „ugyanolyan értékűek, mint a főállásban foglalkoztatottak. »Az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, mivel a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul fő feladatunk, az utasok elszállításnak biztosításhoz. A besegítő járművezetők teljes értékű járművezetők, az összes olyan képesítéssel rendelkeznek, mint a főállású járművezetők.«”
Megkérdezte a lap a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetét is, amelynek elnöke, Szabó István azt nyilatkozta, „a sofőröktől annyi túlórát kérnek, hogy azzal megsértik a kollektív szerződés kötelező hétvégi szabadnapok kiadására vonatkozó előírását.”
Ezzel összefüggésben írtunk levelet a BKV-nak. A föntiekkel kapcsolatban előbb közlemény jött, ez:
Reagálás a sajtóhírekre és nyilatkozatokra„A sajtóhírek, felelőtlen szakszervezeti nyilatkozatok, illetve a »Se buszsofőr, se postás – a DK béremeléssel orvosolná a munkaerőhiányt« címmel tartott sajtótájékoztató kapcsán az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet.
Minden foglalkozást meg kell tanulni, minden munkakörnek megvan az úgynevezett »kezdő« időszaka – akár járművezetőkről, akár postásokról, sebészekről, de akár politikusokról is beszélünk. Azonban a »kezdőség« minden munkakörben mást jelent.
A BKV széles körű toborzást folytat, álláshirdetéseinket megtalálják a honlapunkon, a Facebook-oldalunkon, a járműveinken és egyéb felületeken. Annak, hogy valakiből busz-, illetve trolibusz járművezető legyen, komoly feltétel- és vizsgarendszere van, attól is függően, hogy milyen jogosítvánnyal rendelkezik, milyen képzés, illetve átképzés szükséges a foglalkoztatásához.
Ha például valaki »C« kategóriás jogosítvánnyal rendelkezik, minimum PÁV II. vizsgát kell tennie a KRESZ, illetve a műszaki ismeretek mellett. Az elméleti képzés után kezdődik a gyakorlati oktatás, amelynek a rutin részét szintén hatósági vizsga zárja. A következő lépcsőfok minimum 348 km levezetése után egy 105 perces forgalmi vizsga – így kapja meg valaki a »D« kategóriás jogosítványt. És ez a feltétele annak, hogy elkezdhesse valaki az úgynevezett GKI (Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány) alapképző tanfolyamot, amelynek része többek között a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló gyakorlati képzés is. A GKI képzés szintén hatósági vizsgával zárul, és BKV-s átképző tanfolyam követi, ami útvonalismeretből, járműtípus-ismeretből, utasításismeretből áll. Az utolsó lépés az úgynevezett módszer-átadás, amelynek lényege, hogy a »frissen« képzett kolléga napokon keresztül egy nagy tapasztalattal rendelkező járművezető mellett tesz szert gyakorlatra. Ezek után kezdenek járművezetőink „egyedül” dolgozni: vagyis közel hat hónapnyi elmélet és gyakorlati képzés után.
Mint a fentiekből is látszik, a buszokat nem irodisták vagy szerelők vezetik, hanem kizárólag olyan munkatársak – legyen szó főállásról vagy besegítői munkakörről –, akik minden szükséges képesítéssel rendelkeznek. A képzéseken mások mellett saját dolgozóink is részt vehetnek, hiszen ez a lehetőség természetesen nem csak »külsősök« előtt nyitott.
A toborzási anyagokban feltüntetett bérek alapja – ahogyan korábban is többször hangsúlyoztuk – pont a jelenlegi buszvezetők – havi pótlékokkal számított – átlagkeresete, vagyis a jelenlegi és a jövendőbeli kollégák bérezése azonos módszertani kalkuláció alapján történik, hátrányos megkülönböztetés nem érhet senkit. Részleteiben ez azt jelenti, hogy egy járművezető legalább nettó 200 ezer Ft-os (azaz bruttó kb. 300 ezer forintos) jövedelmet vihet haza egy-egy ledolgozott hónap után. Járművezetőink azonban – túlórák és egyéb pótlékok révén – ennél lényegesen magasabb jövedelmet is elérhetnek, ezt mutatja az is, hogy az elmúlt hónapok jövedelem átlaga ezekben a munkakörökben (tehát valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer Ft volt – ez jelenik meg a hirdetésekben is.
A BKV Zrt. minden körülmények között a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés szerinti szabályozások betartásával foglalkoztatja a munkavállalókat, így a járművezetőket is. A járművezetői túlórák mértéke – ezért – csak és kizárólag a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződés által meghatározottakon belül lehet, a túlórák során a járművezetők az őket megillető többlet bért minden esetben az adott havi bérükkel együtt megkapják.”
Majd megkaptuk mi is a választ, íme, ezt is közöljük a kérdéseinkkel és egy „vallomással” együtt:
A mostani sofőri létszámhiány előtt mikor és milyen munkakörökben kellett besegítői foglalkoztatással alkalmazniuk a dolgozóikat?
Az úgynevezett besegítői foglalkoztatás a BKV összes ágazatában szinte a vállalattal egyidős, mivel a besegítők rugalmas foglalkoztatása nagyban hozzájárul fő feladatunk, az utasok elszállításnak biztosításhoz. A besegítő járművezetők teljes értékű járművezetők, az összes olyan képesítéssel rendelkeznek, mint a főállású járművezetők. A járművezetői munkakör mellett kis mértékben más munkakörökben is előfordulhat úgynevezett besegítői foglalkoztatás pl. a forgalom-lebonyolítását segítő diszpécser szolgálatnál.
Honlapjukon folyamatosan hirdetik a sofőri állásokat is, már B kategóriás jogosítvánnyal is. Egy-egy induló tanfolyamra átlag hányan jelentkeznek?
A BKV autóbusz-ágazata folyamatosan hirdet járművezetői felvételt, illetve havonta indít járművezetői képzéseket. A legutóbbi tanfolyam induló létszáma 15–20 fő volt.
Bejelentett 1 300 Ft/órás alapbérrel hirdetik a buszsofőri munkát a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkezőknek. Ugyanakkor azt is hirdetik, hogy „már járművezetőként, akár havi bruttó 400.000 Ft átlagfizetés”. Kezdő buszvezetőként naponta mennyit dolgozhatnak a frissen képzett sofőrök, maximum mennyit túlórázhatnak, és ha mindezeket összeszámoljuk, akkor valójában mennyi lesz a havi bruttó átlagfizetésük?
A járművezetői munkakör bérezése egy meglehetősen bonyolult, pótlékolt rendszer, melyben az egyéni jövedelmek nagymértékben függnek a munkavállaló egyéni vállalásaitól (pl. munkavégzés ideje: hétköznap / hétvége / ünnepnap; délelőtt / délután / éjszaka, túlóra mértéke), illetve a feladat pontos jellegétől (pl. szóló / csuklós jármű vezetése, elsőajtós viszonylatokon teljesített munkaidő), továbbá az egyéni minőségi munkavégzéstől is.
Mindezek alapján elmondható, hogy minden kezdő járművezető legalább nettó 200 ezer Ft-os (azaz bruttó kb. 300 ezer forintos) jövedelmet vihet haza egy-egy ledolgozott hónap után. Azonban járművezetőink ennél lényegesen magasabb jövedelmet is elérhetnek, ezt mutatja az is, hogy az elmúlt hónapok jövedelemátlaga ezekben a munkakörökben (tehát valamennyi autóbusz- és trolibuszvezetőre vonatkoztatva) bruttó 400 ezer Ft volt, melyet új hirdetéseinkben is megjelenítünk. (Ezen átlagértékbe természetesen beletartoznak a bruttó 300 000 Ft-ot és a bruttó 400 000 Ft-nál is többet kereső járművezetők is.)
Azt lehet tudni, hogy tavaly 2100 buszfosőr távozott a cégtől. Mennyit sikerült belőlük pótolni? Idén eddig hány sofőr távozott a BKV-tól?
A kérdésben említett szám félreértés lehet, vélhetően össze lett keverve azzal, hogy jelenleg mintegy 2.100 fő főállású autóbusz-vezető kollégánk van. A folyamatos hirdetés és képzés eredményeképpen autóbusz-vezetői létszámunk az elmúlt hónapokban kismértékű emelkedésnek indult.
Igen, utóbbi kérdésben elkalapáltam a számot... Viszont egy kérdést elfeledtek. Ha mégis válaszolnak arra is, frissítek!
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!