A kazahok, a kínaiak és az oroszok is máshogy látják a helyzetet. Kazah szabotázs, vagy csak a szokásos ügymenet?
A növekedés egybevág a 266,5 milliárd tonnakilométeres új kínai áruszállítási rekorddal.
Az Ázsia és Kína között az Új Selyemúton közlekedő tehervonatok legfőbb európai határátlépő pontjának számító átkelőjén 2023 első félévében a tavalyihoz képest mindkét irányban jelentősen csökkent a tranzit áruforgalom.
Az oroszországi helyzet megterheli a kínai vasúti árufuvarozókat: a közelmúltban tapasztalható monopólium ellenére az áruforgalom visszaesést mutat. Merre menjenek a kínai vonatok?
Az északkelet-kínai város a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségi Megállapodás (RCEP) keretében indította útnak első tehervonatát Európába.
A Törökországon keresztül vezető fuvar célja a zsúfolt fekete-tengeri áthajózás kikerülése.
Az EU Oroszországra kivetett tizedik szankciócsomagja magába foglalja a kettős felhasználású áruk és lőfegyverek Oroszországon keresztül harmadik országba történő tranzitjának tilalmát, mely hatással lehet a Kína és Európa közötti vasúti árufuvarozásra is.
A Kína és Európa közötti áruforgalom új mérföldkövet ért el tavaly, annak ellenére is, hogy az eurázsiai fuvarozás valószínűleg egyik legingatagabb évét hagytuk magunk mögött.
A délkelet-ázsiai országból Kínán keresztül utaznak a szállítmányok, akár Európába is.
A szolgáltatás keretében Milánó és Szucsou között utazhatnak az áruszállító konténerek.
A Kínában szerencsenapnak számító november 11-e alkalmából idén már tizennegyedik alkalommal rendezték meg az úgynevezett „Dupla 11” vásárlási fesztivált. Rekord értékesítést remélnek.
A kazahsztáni szárazkikötő a napokban már az idei hatezredik Kína–Európa viszonylatú tehervonatot kezelte.
Új gyorsasági csúcs született az Új Selyemúton: Hszianból Duisburgba mindössze tíz nap alatt jutott el egy vasúti szállítmány, jórészt a fix menetrendnek köszönhetően.
Az első Kína–Európa expressz 2011 márciusában indult útnak Csungkingból Duisburgba, új korszakot nyitva a vasúti árufuvarozásban.
