Drónozás Európában, 6. rész: Képzések és vizsgák, a távpilóta kompetenciái

Folytatjuk a Közlekedéstudományi Intézet Légiközlekedési Kutatóközpontja szakértői, Dr. Pusztai Máté és Dr. Sándor Zsolt cikksorozatát.

Cikksorozatunk előző részében a nyilvántartásba vétel, a biztosítás és a bírságolás részleteiről írtunk, most pedig bemutatjuk, hogy a 2021. január 1. óta érvényes EU-s keretszabályozás alapján milyen kötelező képzésben kell, hogy részt vegyenek a távpilóták, a megszerzett tudásról hol, és hogyan tudnak számot adni, és a műveletek milyen dokumentumok birtokában valósíthatók meg.

A sorozat előző részeiben már több helyen kitértünk arra, hogy a drónokkal végzett műveletek jelentős kockázatokat rejtenek magukban, amelyek csökkentése mindenképpen szükséges. A kockázatokat csökkenteni lehet megfelelő műszaki eszközök alkalmazásával, előre meghatározott üzemeltetési paraméterek betartatásával, a jogszabályok betartásával és – ami még ennél is fontosabb, és egyben a biztonság alapját is képezi – az üzemeltetésben résztvevő személyek, így különösen a távpilóták számára szükséges elméleti és gyakorlati tudás számonkérése révén.

A drónt csak képzett, megfelelő ismeretekkel rendelkező, legalább 16 éves személy használhatja, aki rendelkezik az elméleti tudást igazoló vizsgával. 16 év alatti személy csak akkor használhatja a drónt, jelen van olyan 16 év feletti személy, aki szintén rendelkezik ezen vizsgával, vagy olyan saját építésű drónt reptetnek, aminek a legnagyobb felszálló tömege nem éri el a 250 grammot.

Az EU jelenleg a „nyílt” és „speciális” műveleti kategóriákra vonatkozóan határozott meg részletes képzési és vizsgakövetelményeket a távpilótáktól. Az „engedélyköteles” kategóriát az egyszerűség kedvéért kezeljük úgy, mint egy hagyományos pilótával rendelkező légijármű által megvalósított repülési feladat, annak minden szükséges követelményével együtt. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az Európai Bizottság tervei szerint, erre a műveleti kategóriára is ki fognak dolgozni drón-specifikus szabályokat.

Az uniós jogszabályok a „nyílt” kategórián belül megvalósuló műveletekre vonatkozóan olyan lépcsőzetesen egymásra épülő képzési és vizsgáztatási rendszer használatát írják elő, amelyek a kockázatokhoz igazodóan követelnek meg egyre több és szigorúbb ismereteket a távpilótáktól.

A „nyílt” kategórián belül megkülönböztetünk három alkategóriát (A1, A2 és A3), a művelet környezeti adottságaitól és az adott alkategóriában megvalósuló drónhasználat kockázataitól függően.

1. lépés

A lépcsőzetesen egymásra épülő képzés és vizsgáztatás rendszerében a leendő drónpilótának el kell végeznie az UAS.OPEN.020 szerinti „alap” tanfolyamot. Ez hazánkban – és egyébként az összes EU-s tagállamban – on-line képzés keretében történik, ingyenesen. A rendszert a KTI Közlekedéstudományi Intézet biztosítja, ahol a személyes adatok megadását követően lehetőség van az e-learning tananyag alapján a szükséges ismereteket elsajátítani. A tananyag lefedi az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő kilenc tételt, továbbá a vizsgára való felkészülés érdekében gyakorlókérdéseket is tartalmaz. A kilenc témaköri:

• repülésbiztonság;
• légtérkorlátozások;
• a légi közlekedés szabályozása;
• az emberi teljesítőképesség határai;
• operatív eljárások;
• általános UAS-ismeretek;
• a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem;
• biztosítás; és
• védelem.

A hazai jogszabályok alapján (6/2021. ITM rendelet) az „alap” tanfolyam szervezésére és lebonyolítására jelenleg csak és kizárólag a KTI Közlekedéstudományi Intézet jogosult.

A tananyag sikeres elsajátítását követően az e-learning rendszeren keresztül, a KTI közreműködésével lehet jelentkezni az elméleti vizsgára. Ezt a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont szervezi és folytatja le, és a vizsgán személyesen kell megjelenni – szemben az uniós országok gyakorlatával.

Lényeges, hogy míg a képzés ingyenes, addig a vizsga díja 4600 Ft, amit az e-learning rendszerbe bejelentkezve bankkártyával, vagy banki átutalással lehet kifizetni.

A vizsgán 40 feleletválasztós kérdésből álló tesztet kell megválaszolnia a jelöltnek. Sikeres a vizsga, ha legalább 30 kérdésre helyesen válaszol. Sikeres vizsgáról vizsgabizonyítványt állítanak ki. Ez a dokumentum – amely tartalmazza birtokosának személyes adatait – feljogosítja arra, hogy szabadidős, vagy rekreációs céllal vásárolt, és alapvetően hobbi tevékenységekre tervezett eszközökkel végrehajtson  az A1 és A3 alkategóriának megfelelő „nyílt” kategóriájú műveleteket. A kiadott dokumentum 5 évig érvényes.

Az így megszerzett jogosítás a „nyílt” kategória egy korlátozott részhalmazában biztosít jogosultságot a távpilóta számára a drónhasználatra. Emberek közelében kizárólag 250 gramm alatti felszállótömegű eszközt lehet használni.

2. lépés

Ha a „nyílt” kategória összes alkategóriájára kiterjedően (A2-ben is) szeretné használni egy távpilóta a drónt – pl. szeretne emberek közelében is felvételeket készíteni – akkor neki meg kell szereznie az ún. távpilóta kompetencia-tanúsítványt, mely feljogosítja arra, hogy a „nyílt” kategória összes alkategóriájában műveleteket hajtson végre.

A lépcsőzetes képzési rendszer második elemének tekinthető az említett távpilóta kompetencia-tanúsítvány megszerzése, ami összetett – több, fokozatosan egymásra épülő lépésből álló – folyamat.

A távpilóta kompetencia-tanúsítvány megszerzésének előfeltétele, hogy a távpilóta sikeresen teljesítse az UAS.OPEN.020 szerinti „alap” tanfolyamhoz kapcsolódó vizsgát.

Ezt követően vagy önállóan vagy egy képzőintézmény bevonásával gyakorlati képzést kell teljesítenie, amely során teljes körűen elsajátítja a drón használatát. Lényeges, hogy a gyakorlati képzés/gyakorlás olyan környezetben valósuljon meg, ahol a távpilóta a tevékenysége révén nem veszélyezteti az embereket illetve az épített és mesterséges környezetet. Ezért A3 műveleti alkategóriára jellemző, azaz lakott, ipari és szabadidős helyszínektől legalább 150 méteres távolságra végrehajtott műveletek gyakorlását várja el az uniós jogalkotó.

A gyakorlati képzés teljesítéséről nyilatkozatot kell kiállítani. Ezt kiállíthatja maga a távpilóta vagy az a képzőintézmény, amely a gyakorlati foglalkozásokat lebonyolította.

Továbbá célszerű teljesíteni még egy ún. „kiegészítő” elméleti képzést is, a hozzá tartozó vizsgával együtt, mely tematikáját tekintve az UAS.OPEN.030 szerinti három témakört ölel fel:

• meteorológia;
• az UAS repülési teljesítménye;
• a földi kockázat technikai és operatív jellegű csökkentése.

Az uniós rendeletek nem tartalmaznak semmilyen előírást vagy akárcsak iránymutatást a kiegészítő elméleti képzésekre vonatkozóan, így előállhatott az a helyzet, hogy Magyarországon, ezeket az ismereteket biztosító elméleti képzéseket – számos uniós ország gyakorlatával ellentétben - hatósági kontroll alatt nem álló piaci szereplők is megtarthatják, díjfizetés ellenében.

A képzéshez kapcsolódó vizsga megszervezése és lebonyolítása azonban továbbra is a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont feladata, más nem láthatja el ezen tevekénységeket. A vizsgára való jelentkezésének nem feltétele, hogy a távpilóta részt vegyen a „kiegészítő” elméleti képzésen. Javasolt azonban a téma szabályozott keretek között történő elsajátítása.

Az „alap” vizsgához hasonlóan, ez a vizsga is személyes megjelenést igényel, és kialakítását tekintve ahhoz hasonló. A vizsgázónak a 30 feleletválasztós kérdésből legalább 23-at kell helyesen megválaszolnia ahhoz, hogy a vizsga sikeres legyen. A vizsga díja 4600 Ft, jelentkezni a KTI Közlekedéstudományi Intézeten keresztül lehet.

A sikeres vizsga alapján, ha a többi feltétel is teljesül (rendelkezésre áll az „alap” vizsgáról szóló dokumentum és a nyilatkozat a gyakorlati képzésről), úgy a jelölt számára kiállítható a távpilóta kompetenciatanúsítvány, mely feljogosítja, hogy annak érvényességi időszakán belül a „nyílt” kategória összes alkategóriájában a szabályok betartásával műveleteket hajtson végre. Az így megszerzett jogosítás 5 évig érvényes, és magában foglalja az „alap” vizsgát is, így megnyújtja annak érvényességi idejét.

Megjegyzés: C2 osztályazonosítóval rendelkező drónok hiányában az A2-es alkategóriának megfelelő műveletek – műveleti engedély hiányában – csak korlátozottan végezhetők. Ez azt jelenti, hogy a 250 gramm vagy annál nagyobb, de 2 kg-nál kisebb drónnal legalább 50 méteres távolságot kell tartani a műveletben részt nem vevő személyektől. Ez az A2 kategória általános C2 osztályú drónokra kitalált szabályaihoz képest - 4 kg-os súlyhatár és alacsony sebességű üzemmód esetén akár 5 méterre megközelíthető kívülállók - komoly korlátozás, és erre is kizárólag 2023. január 1. napja előtt van lehetőség osztályazonosító nélküli drónnal, ugyanis 2023. január 1. napjától a C2 osztályazonosító címkével nem rendelkező drónok számára teljesen megszűnik az A2 alkategória lehetősége, ide tartozó műveletre kizárólag műveleti engedély, illetve könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány (LUC) birtokában lesz lehetőség.)

A távpilótáknak lehetőségük van a kompetencia-tanúsítványt és az „alap” vizsgát azok lejáratát megelőzően megújítani. Ehhez újra kell vizsgázniuk vagy részt kell vennie egy, a hatóság által kijelölt szervezet ismeretfrissítő képzésen, és ezt sikeresen kell teljesíteni. Amennyiben a dokumentumok lejártak, akkor azokat újból meg kell szerezni, az elméleti vizsgák  újbóli sikeres teljesítésével.

Amennyiben egy UAS-üzembentartó a „nyílt” kategórián túl „speciális” kategóriájú műveletet szeretne elvégezni, akkor a művelet biztonságos lebonyolítása érdekében a légiközlekedési hatóság a műveleti engedélyben megkövetelheti, hogy az adott művelet összetettségéhez igazodva, azt olyan távpilóta hajtsa végre, aki rendelkezik kompetenciatanúsítvánnyal. Ehhez hasonlóan a LUC esetén is a hatóság előírhatja a kompetencia-tanúsítvány meglétét, mint általános követelményt.

Ugyanakkor az uniós jog lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a fenti képzéseken felül további elméleti és gyakorlati jártassági képzések és vizsgák elvégzését írja elő a műveleti engedély, vagy a LUC kiadásának feltételeként. Erről részletesen cikksorozatunk következő részében olvashatnak.

Az Európai Unióban általános érvényű kölcsönös elismerés (mutual recognition) elve alapján, ha egy távpilóta egy másik tagállamban szerzi meg az UAS.OPEN.020 szerinti jogosítást vagy az UAS.OPEN.030 szerinti távpilóta kompetenciatanúsítványt, úgy azt hazánkban a hatóság olyanként fogadja el, mintha a távpilóta Magyarországon tette volna le a vizsgát. Sőt, arra is van lehetőség, hogy a fent említett két tanfolyamot és vizsgát két különböző tagállamban végezze el, illetve tegye le valaki. Azonban figyelembe kell venni, hogy az egyes tagállamok részletszabályai és ebből eredően tananyaga, valamint a számonkért tudás eltérő lehet, így a „nyílt” kategóriájú műveletek elvégzését megelőzően mindenképpen tájékozódni szükséges a helyi szabályokról, nehogy meglepetés – pl. lakott terület feletti eseti légtér kijelölésének (ami egy teljesen magyar sajátosság, így külföldön nem része a vizsgának) elmulasztása miatti szabálysértési feljelentés – érje a távpilótát és az UAS-üzembentartót.

A „speciális” kategória képzéseivel egy későbbi részben fogunk foglalkozni. Ezek a képzések majd 2021. december 2-tól lesznek kötelezők, és a sztenderd forgatókönyvek alapján végrehajtott műveletekre fognak vonatkozni, feltéve, hogy addigra forgalomba helyeznek megfelelő osztályazonosító címkével (C5 vagy C6 - erről lásd korábbi írásunkat) rendelkező, pilóta nélküli légijármű rendszereket.

(folytatjuk)