Duna: a tét ma már a klímaváltozás miatti elsivatagosodás megakadályozása is

iho/hajózás   ·   2016.07.10. 13:45
folyam_hajo0

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a Duna magyarországi szakaszának kiszámíthatatlan vízállása nemcsak a vízi árufuvarozás széleskörű hazai elterjedését akadályozza. Ez negatív hatással van az édesvíz készletek megőrzésére, a mezőgazdaság esetében az öntözésre, az árvizek/belvizek kezelésére, a folyamatosan megújuló energiatermelés kihasználására, a halászatra, a turizmusra és a sportolásra is. Az MLSZKSZ úgy látja, hogy egy jól átgondolt és megvalósított dunai fejlesztési koncepció, amely egyben biztosítaná a Duna kiszámítható vízállását is, hosszú távú megoldást adna ezekre a nemzetgazdasági problémákra, és a vízi fuvarozásban érdekelt szállítmányozók, a logisztikai szolgáltatások is pozitívan tudnának részesülni ennek előnyeiből. Noha a vízi utak kiépítésére rendelkezésre állnak Uniós források, mégis hazánk pályázott eddig ezen forrásokra a legkevesebb saját projekttel a Duna menti régióban.

Amíg a vízi fuvarozás részesedése a fuvarpiacon 4 és 30 százalék között van Európában, addig Magyarországon ez alig éri el a 4 százalékot. A hajózható utak hossza Magyarországon 1 484 km (ez gyakorlatban csak a Dunát jelenti), ami európai viszonylatban jó közepes vízi út sűrűséget jelent, ha a teljes vízi út használható lenne. A belvízi hajóinkkal, a Duna igénybevételével a Duna-delta, azaz a Fekete-tenger és a Rajna torkolat, azaz az Északi-tenger kikötőibe lehet szállítmányokat eljuttatni.

– Ameddig a Dunán az év minimum 340 napján a korlátozás nélküli hajózás nincsen biztosítva 2,5 méteres merüléssel, addig a belvízi szállítások mennyisége nem fog növekedni, holott az összes közlekedési szállítási mód közül a belvízi hajózás a legenergiatakarékosabb, azaz ennek a legkisebb a teljesített 1 tonna/kilométerre vetített energia-felhasználása – mutat rá egy komoly problémára Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

A belvízi hajózás mellett ugyanakkor nemcsak a fajlagos energiahatékonyság szól. A hajók, a többi szállítóeszközzel ellentétben, lényegesen kisebb mértékben károsítják a környezetet vízi járművek üzemeltetése – a hajócsavarok működése révén – növeli a folyók vizének oxigéntartalmát, segítve a vízi élővilág fennmaradását. A zaj szempontjából a belvízi hajók üzemeltetése szintén kedvező. Emellett Magyarországon a vízi út mélységi korlátozások miatt – a normál üzemmel szemben – jelentős szén-monoxid emisszió többlet keletkezik – egy fuvart, adott esetben csak kettő fordulóval tudnak teljesíteni.

Az elmúlt években számottevő kikötői fejlesztés volt és van jelenleg is folyamatban – emlékeztet Fülöp Zsolt, hozzátéve, hogy ezek a fejlesztések folyamszabályozás nélkül, alacsony hatékonysággal hasznosulnak. Ha nincs víz, nincs hajózás, nincs árufuvarozás teszi hozzá a szakember.

Az MLSZKSZ szerint ezért elsődleges feladat a Duna kiszámítható vízállásának biztosítása. Ennek előnyeiből ugyanis nemcsak a vízi fuvarozásban érdekelt szállítmányozók és logisztikai szolgáltatások tudnának pozitívan részesedni.

A logisztikai szövetség szerint a Duna kiszámítható vízállásának biztosításának az egyik módja megfelelő számú vízierőmű építése lenne a folyón, amely nemcsak a vízállás szabályozásában játszhatna szerepet, hanem zöld áramot is termelne. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ahány vízi erőmű jön létre, az annyi dunai hidat is jelent egyben – Budapest kivételével a teljes magyar Duna szakasz híd hiányos. A kapcsolódó puffer tárolók kiválóan használhatók az árvíz elleni védelemben, illetve a mezőgazdasági területek elsivatagosodása ellen, az öntözéses növénytermesztési kultúrák elterjedésére is megoldást nyújtanak.

A puffer tárolókat árvíz esetén előre ki lehet üríteni, így amire odaér az ár, azt a plusz víztömeget a puffer tárolók biztonságosan el tudják tárolni, le tudják kezelni. Így jelentősen mérsékelni lehet az árvízveszélyt az adott szakaszon.

Jelenleg a Duna felső részén, a vízlépcsők utáni szakaszon gyorsult fel a vízfolyás, amelynek medermélyítő hatása van. E miatt a folyó vízszintje folyamatosan csökken, ami egyes mederszakaszon jelentős mértékű partfalomlásokat eredményez – megszűnik a víz ellentartása. Ilyen partfalomlások a Dunaújváros környéki löszfal omlások is. Az alacsony dunai vízállás és a mélyülő meder hozzájárul a Duna-Tisza közén, a talajvíz szint csökkenéséhez, amely a vidék elsivatagosodásához vezet. A puffer tárolókban lévő vízzel és az erőművek felvízével lehet az adott vidék talajvíz szintjét szabályozni, továbbá öntözésre, turizmusra, horgászásra használni és idővel ezeken a területeken gazdag növény és állatvilág jelenik meg (lásd Tisza-tó). Így megszűnne a német, osztrák és szlovák oldal vízlépcsőinek negatív hatása (német szakaszon 25, osztrákon 13, szlovák/magyaron 1 vízlépcső található).

Az MLSZKSZ ezért egy olyan fejlesztési koncepció kialakítását és kivitelezését sürgeti, amely megvizsgálja a fenti lehetőség megvalósíthatóságát is és hatékony, érdemi választ ad a Duna hazai szakaszán a kiszámítható vízállás biztosítására. Ez összhangban van a Kormány által 2013 szeptemberében elfogadott Logisztikai Ágazat Szakpolitikai Stratégiával is, amely elvárásként fogalmazta meg a hálózati közlekedési infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatban a Duna esetében a folyamatos hajózhatóság biztosítását, és többek között ezért nemzetközi szinten összehangolt integrált vízgazdálkodást és folyószabályozást ítélt szükségesnek.

Azért is sürget az idő egy fejlesztési koncepció kidolgozása kapcsán, mivel az Európai Unió jelenleg is biztosít forrást a vízi közlekedés fejlesztéséhez. A transzeurópai hálózatok kiépítésének felgyorsítását támogató új uniós alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében, a Duna–Rajna TEN-T árufuvarozási folyosóra beadott és jóváhagyott projektek száma 2016-ban jól mutatja, hogy mely ország, milyen stratégiai szerepet szán a Dunának:

  • Románia: 77 (9közös, több résztvevő)
  • Ausztria 28 (7 közös, több résztvevő)
  • Németország 20 (3 közös, több résztvevő)
  • Bulgária 20 (8 közös, több résztvevő)
  • Szlovákia 18 (8 közös, több résztvevő)
  • Magyarország 12 (6 közös, több résztvevő)

Az MLSZKSZ úgy látja, sok a tartalék, a kihasználatlan lehetőség a hosszút távon is környezetkímélő, gazdaságos, energiahatékony, csendes belvízi szállításban Magyarországon.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek