Egy lépéssel közelebb a szélesnyomtávú vasút Bécshez

Az elkövetkező három évben még több hasonló találkozót szerveznek, mint a március 18-án és 19-én az osztrák fővárosban rendezett első nemzetközi vasúti konferencia, ahol az üzleti körök közvetlenül találkozhattak vasúttársaságok vezetőivel és a közlekedésben dolgozó politikusokkal. A rendezvényen húsz ország ötszáz delegáltja gyűlt össze. A kétnapos tanácskozás témája a jövő vasútja volt, különös tekintettel az Ázsia és Európa közötti forgalomra. Az esemény legfontosabb eredménye az osztrák, szlovák és orosz felek által kötött egyetértési megállapodás.

Ausztria nagyon keményen dolgozik a szélesnyomtávú vasútvonal Bécs külvárosig történő megépítéséért, mert Alsó-Ausztriát Európa logisztikai központjává akarja alakítani. Persze könnyű nekik, mert ha Szlovákia megépíti a vonalat Pozsonyig, nekik már csak pár tucat kilométert kellene hozzáépíteniük. Oroszország viszont azért támogatja a vonal megépítésének tervét, mert eddig a Kínából Európába tartó vasúti forgalom túlságosan a breszti konténerátrakóra volt ráterelve, ami torlódásokhoz vezetett. A megállapodásnak viszont nem részese Ukrajna, így Oroszország támogatása egyelőre csak szóbeli, az viszont tény, hogy az Oroszországból Ausztriába tartó, vagy fordított irányú vasúti forgalom 2018-ban négy százalékkal nőtt.

A konferencia egyik fő témája az Egy öv, egy út kezdeményezéssel kapcsolatban a nemzetközi összeköttetések javítása volt. A Kínából Európába tartó konténerforgalom elképesztő mértékben fejlődik. Az Orosz Vasutak az idén már harminc százalékos növekedést jelzett. A vezetők feltett célja, hogy a kínai konténervonatok hét napon belül át tudjanak kelni Oroszországon. Ehhez a jelenlegi napi 1150 kilométer helyett a jövőben 1500 kilométert kell megtegyenek. Oroszországban a tehervonatok átlagsebessége háromszorosa az európai tehervonatok átlagsebességének. Ugyanakkor kezd zsúfolttá válni a Mongólián keresztül vezető vasútvonal is, ezért Oroszország 2022-ig negyedmilliárd dollárt kész befektetni, hogy a vonal áteresztőképességét évi huszonötmillió tonnáról harminckétmillió tonnára növeljék.

Az „Egy világ, egy vasút” mottójú rendezvényen öt másik témában is tartottak előadásokat. Volt szó a külső finanszírozás bevonásáról, a digitális közlekedésről és intelligens infrastruktúráról, a nemzetközi együttműködésről és egységesítésről, az ipar 4.0-ról és a környezetbarát vasúti közlekedésről. A felszólalók érintették a nemzetközi vasúti közlekedés problémáit Dél-Amerikában, Törökországban, Pakisztánban és egyéb térségekben. A delegáltak között voltak a kínai bankok képviselői, biztosító-társaságok szakemberei és megannyi vállalkozás vezetői, akik további hat együttműködési megállapodást kötöttek cégjeik közt. Az IRC 2019-et kezdeményező Hubert Jeneral örült a konferencia sikerének és azon reményét fejezte ki, hogy a rendezvényt jövőre is Bécsben tarják majd meg.

* * *