Az Oroszországi Vasutak 2024-es éves jelentésében közölte, ahogy az részben várható volt, a cég egyes mutatói nem alakultak jól, a nettó nyereség viszont csaknem kilencven százalékkal esett vissza.
A gigaberuházás finanszírozásához egy, a Szovkombankból, a Sberbankból és a VTB bankokból álló szindikátust hoztak létre.
A Beli Krcset elnevezésű szerelvényekkel a motorvonatok újabb generációja érkezhet a tervezett Moszkva–Szentpétervár dedikált nagysebességű vonalra.
Megerősítették azokat az év eleji híreket, melyek szerint mozdonyhiány miatt feszült helyzet alakult ki az orosz vasúti árufuvarozási piacon.
A Kreml a belföldi üzemanyaghiány megfékezése érdekében március 1-jével benzinembargót vezetett be, ennek okán a felére esett a korábbi exportmennyiség.
Az Ukrajna elleni támadás megindulásakor az Oroszországi Vasutak többezer vasúti teherkocsija rekedt külföldön, Magyarországon, a záhonyi átrakókörzetben körülbelül nyolcszáz. Tavaly nyári nagy elszállítási hullámuk után újra konvojban közlekednek a szétszerelt vagonokkal megrakott trélerek.
A két egymást követő vonat közötti távolságot automatikusan szabályozó új technológia máris ígéretes eredményekkel szolgál az RZSD-nek.
Az Uralszkije Lokomotyivi (UL) huszonkét villamos szerelvényt gyárt az Oroszországi Vasutaknak.
Az idei év első kilenc hónapjában 51,5 százalékkal nőtt az árumennyiség 2022 megfelelő időszakához képest. Egyre nagyobb a kínai gyártású autók aránya.
Az RZSD és az Orosz Posta együttműködésével indított első szerelvény körülbelül egy nap alatt ért el Vorszinóból a novorosszijszki kikötőbe, ez fele annyi idő, mint egy hagyományos konténervonat esetében.
A napokban elindított intermodális expressz-szolgáltatás előtt tizennégy nap volt a standard tranzitidő.
Az Oroszországi Vasutak 2023-ban számos árura vezet be alacsonyabb fuvardíjat nemzetközi és belföldi szinten egyaránt.
Az Oroszországi Vasutak vezetője, Oleg Belozerov a Transz-eurázsiai Közlekedési Koordinációs Tanács (CCTT) 31. plenáris ülésén számolt be az orosz vasúthálózat idei helyzetéről.
Az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hivatalosan is visszalépett az ÖBB a Kelet-Európát Nyugat-Európával összekötő széles pálya közös megvalósításától.
Az Oroszország elleni szankciók nehéz üzemelési környezetet teremtenek a vasúti áruszállításban, ráadásul még a rakott kocsik közlekedését is megnehezítik.
