Életveszélyes programozás vagy szabálytalan közlekedők?

A csomópont lámpaműködésének két kifogásolt pontja a villamossíneket keresztező zebra lámpáinak hangolása és a Budaörsi út torkolatának forgalmi sávjai. Levélírónk szerint mindkét helyen komoly balesetveszély alakulhat ki: a gyalogosok a távolabbi lámpát figyelve az időközben a BAH-csomópont felé elinduló autók vagy villamos elé léphetnek. A Budaörsi útról érkező autók – amelyek közül sokan szabálytalanul, sárgára vagy pirosra is áthaladnak – pedig az időközben szabad jelzést kapott villamossal ütközhetnek össze.

A helyszínen kiderült, a zebrán átkelés két részre van osztva. A Villányi út páratlan oldalától a járdaszigetig vezető részen öt másodperccel előbb vált pirosra a gyalogosok lámpája, mint a járdaszigettől a páros oldalra vezető. Ennek oka, hogy utóbbi zebra nemcsak két forgalmi sávot, de két villamosvágányt is keresztez, így a hosszabb átkelési szakasz miatt a kereszteződés kiürítési ideje is több. Ugyanígy a körtér felé tartó villamos is később kap szabad jelzést, mint a Hűvösvölgybe közlekedő. Ha az utas mondjuk a Széll Kálmán térről szeretne Budaörsre eljutni, a megállóban leszállva a 40-es autóbusz megállója felé haladva valóban először a „saját” villamosára (amiről leszállt) figyel, de időközben a másik irány megkapja a szabad jelzést – öt másodperccel előbb, mint az azonos irányú forgalmi sáv, ennek pedig a következő keresztezésekben kell keresni az okát: a lámpaprogramok úgy vannak összehangolva, hogy a megengedett sebességgel haladó autók kényelmesen érkezzenek meg az éppen zöldre váltó lámpához.

A villamos a Budaörsi út megállóból elindulva a következő lámpánál egyből szabadot kap, hogy a BAH-csomópont megállójába fennakadás nélkül érkezhessen. A Budaörsi út felől érkező forgalomnak ekkor már ugyan négy másodperce piros a lámpa, de a sárgán, sőt, a teli piroson is rendszeresen áthaladnak. A lámpaprogrammal tehát nincsen különösebb baj, csak egy: szabályokra programozták Budapest helyett. Az előírt kiürítési idő megvan, ráadásul az ötven kilométer per órás sebességkorlátozás is azért van többek között, hogy az ív miatt idejében észlelhessék a sárgára váltó lámpát az autósok.

A Budaörsi út csomópont előtti utolsó kereszteződésénél (Holdvilág utca) ugyanis az addigi hatvan kilométer per órás megengedett legnagyobb sebességet ötvenes sebességkorlátozás váltja fel (az is megérne egy misét, miért kell az újabb korlátozás táblája alá az előző feloldása is). Szabályosan ötvenre lelassítva a BAH-csomópont előtti lámpa zöldről sárgára, majd sárgáról pirosra váltása könnyen észrevehető, sőt mi több: fékezni is balesetveszély nélkül lehetne a lámpa előtt. A KRESZ kilencedik paragrafusának negyedik bekezdésének c) pontja ugyanis a következőképpen szól: „a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt – meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni”.

Alapesetben tehát a sárga fényre már fékezni kell, és meg kell állni. Áthaladni pedig csak akkor lehet, hogyha a biztonságos megállás már nem lehetséges. Ezt azonban úgy értelmezik félre a járművezetők, hogy a sárga jelzésre minden esetben gyorsítanak, így nem ritkán már piroson haladnak át. Ezzel pedig nemcsak közlekedési szabálysértést követnek el, de a villamosokat is veszélyzetetik, ami szigorú jogszabály-értelmezés esetén a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetése bűncselekményt is megvalósítja.

A szabály kiegészítése, a sárga fényre gyorsítás arra az esetre született meg, hogyha az autós előtt, a megengedett legnagyobb sebességgel haladva féktávon belül vált a lámpa zöldről sárgára. Aki ennél később észleli a lámpát, már sehogyan sem indokolhatja meg, hogy miért is gyorsított a fékezés helyett.

A villamosvezetőre tehát leginkább a szabálytalanul és/vagy figyelmetlenül közlekedők miatt hárul sokkal nagyobb felelősség. A második bekezdésben említett helyzetben a Móricz Zsigmond körtér felé közlekedő villamosról leszállók egyedül a „saját” járművüket figyelik, nem törődve a másik irányban elinduló szerelvénnyel, és az időközben pirosra váltott lámpával. A következő lámpánál a Budaörsi út felé, tehát balra-hátra kellene figyelni a vezetőnek, ami – tömött villamos esetén, csúcsidőben – a fülke mögött is álló utasok miatt nehéz, ráadásul a sarokház is akadályozza a kilátást, az esetlegesen szabálytalanul érkező autót nem lehet idejében észrevenni.

A csomópont vázlatos térképén látszik, hogy a kereszteződésbe két fő irány fut be: a Villányi út–Budaörsi út „egyenes” iránya és a Budaörsi úton végighaladó „kanyarodó” irány. Előbbi esetben a forgalom kétirányú és a villamossal párhuzamosan zajlik, így az irányok szabad jelzése egy ciklusba rendezhető a minél nagyobb átbocsátóképesség érdekében. A másik ciklus a Budaörsi úton az M1-M7 bevezető szakasza felől érkező és a BAH csomópontba tartó irány szabad jelzése. Értelemszerűen ez a két ciklus váltogatja egymást, hiszen a „kanyarodó” irány minden más közlekedést kizár, és ez fordítva is igaz. A helyzet tehát a ciklussorrend változtatásával nem kezelhető, a villamos mindig az autópálya felől érkezők előtt és után kap szabad jelzést. A balesetveszélyes helyzetek ellen elsősorban a KRESZ-oktatásokon lehetne tenni. De amíg a közlekedési kultúra hiányos és a szabályismeret és -tisztelet sem maradéktalan, addig bizony a villamosvezetőnek kell figyelnie.

* * *