Fél évszázada kalauz nélkül

Kemsei Zoltán   ·   2011.12.04. 19:30
00

Mi tagadás, a második világháború után, a teljes foglalkoztatás időszakában a kalauzi munkakör már nem volt annyira népszerű, a közlekedési cégek (1949–1967 között külön villamos- és autóbusz-ágazat működött Budapesten) örökös létszámhiánnyal küzdöttek. A kalauz nélküli közlekedés első csírái viszont csak a hatvanas évek legelején kezdtek kibontakozni. Ötven évvel ezelőtt, 1961. december 4-én, elsőként a Fogasra helyezték fel a KN (kalauz nélkül) táblát. Szintén ez évben vezették be a két-három kocsis szerelvények első kocsijain a kalauz nélküli üzemet. A menetjegyet továbbra is a kalauznál kellett megvásárolni, ezért a KN kocsikon csak bérlettel vagy előre megváltott jeggyel lehetett utazni. Természetesen őket is ellenőrizhették – amennyiben (a mai módszerhez hasonlóan) ellenőr szállt fel a járatra. Az autóbuszokon és a hatvanas évektől bevezetett csuklós villamosokon ülőkalauz teljesített szolgálatot, felszállni csak a kalauzpulthoz legközelebb eső (általában a leghátsó) ajtón lehetett. 1968. január 1-jén alakult meg a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amely 1969. július 1-jére az összes fővárosi járművön (a helyiérdekű vasutat kivéve) bevezette a kalauz nélküli közlekedést.

Buszvezető és kalauz „bevetés előtt” a garázsban, a hatvanas évek elején<br>A képre kattintva fotógalériánk nyílik meg<br>(Istvánfi Péter gyűjteménye)

Kapcsolódó hírek