Fotózd le nekünk! - Debrecen

A fővonalat, a Nagyállomástól a Nagyerdőig már az 1880-as években kijelölték a lóvasút alapításának idején. Debrecen fő ütőere már azóta ez az útvonal, és még ma is, sőt a fejlesztésekben is ez szerepel.

Az első vasúti pálya 1884-ben épült ki a Nagyállomás-Nagyerdő útvonalon, két elágazással, eggyel a Színházig a Kossuth utcán át, eggyel pedig a mai Malomparkig a Füredi úton keresztül. A forgalom a vonalakon 1884. október 2-án vette kezdetét, a Monarchia városait jóval megelőzve itt gőzvontatással. Három mozdony üzemelt először a városban, melyeket Debreczen, Nagyerdő és István-Malon névre kereszteltek. 1885-től a cég a Debreceni Helyi Vasút, a DHV, melynek Lindheim Károly és Neufeldt Károly voltak a tulajdonosai. A forgalom folyamatosan emelkedett, a debreceniek hamar megkedvelték az új közlekedési eszközt, egy 1885-ben a Hortobágy, míg 1889-ben a Csokonai névre keresztelt mozdonyokkal bővült az állomány.

A gőzvontatás jóval megelőzte az ország más városait Debrecenben, azonban a villamosvasút jóval később indult csak meg, 1911-ben. A villamosítás idejére a DHV összesen 30 motorkocsit rendelt meg, amelyek mechanikai részét a győri Magyar Vagon és Gépgyár Rt., az elektromos részét pedig a Siemens-Schuckert cég szállította. A megindulás évében 18 darab motorkocsi állhatott forgalomba, egy évvel később pedig újabb hat motorkocsi. A fennmaradó újabb hatot a cég 1913-ban szállította le.

A hálózat folyamatosan bővült, 1915-ben a Salvator Barakk kórházig épült villamosvonal, 1923-ban Pallagig húztak felsővezetéket a már korábban kiépített pálya fölé, majd 1932-ben az újonnan létesített Köztemetőig hosszabbították a hálózatot.

A második világháború komoly károkat okozott a debreceni közlekedésnek, ugyanis a Salétrom utcai telep gyakorlatilag megsemmisült, továbbá sok vágány használhatatlanná vált a városban.

Az 1950-es államosításkor a cég neve Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat lett. 1956-ra a hálózat elérte a maximális hosszát, amikor kiépítették a Nagyállomás-Kisállomás vonalat, ekkor 36,2 kilométer volt. A vonal nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az alacsony forgalom miatt hamar be is zárták. A vállalat neve 1957-től elnyerte a Debreceni Közlekedési Vállalat, azaz a DKV nevet.

Az FVV csuklósok 1961-ben jelentek meg Debrecenben, komoly feltűnést keltve az akkor már 50 éve közlekedő kocsik között. A típus hibái hamar a felszínre bukkantak, így igen sok ajtó- és vezetőfülke-elrendezéssel készültek Bengálik a városnak, így háromajtós egyirányú, ötajtós kétirányú, hatajtós kétirányú és tízajtós kétirányú is.

Debrecent 1970-ben érte el az első vonalbezárás, amikor a pallagi és a tüdőszanatóriumi vonalon szűnt meg a forgalom, majd 1971-től az Arany Bika-Köztemető vonalon sem közlekedett már tovább villamos. 1973-ban következett az ötös vonal, majd 1974-ben végül a négyes vonalat is bezárták. A forgalmat a vonalakon autóbuszjáratok vették át.

1977-ben a keskeny nyomközű vasutak sorozatos bezárása a Debrecen Fatelep és Nyírbéltek között vezető vasutat is elérte, azonban a Zsuzsi vasútként ismert vonal Debrecen és Hármashegyalja között úttörővasútként üzemelhetett tovább, a DKV égisze alatt.

Az első trolibuszvonalat 1985-ben, a bezárt hatos villamos útvonalán nyitották meg a Tófalusi tér és a Köztemető között. A vonalat 2-es számmal látták el, melyet a hármas hamar követett, 1988-ban. A hármas troli két végállomása megegyezett a kettessel, azonban a belvárosban más útvonalon közlekedett. A vonalakon eredetileg a szovjet Ziu-9-esek közlekedtek, azonban ezek már a '90-es évek közepén sem voltak jó állapotban, de a leváltásukra még várni kellett, a pályázatot csak 2003-ban írták ki. A tender eredményeként a Ganz-Transelektro vállalta, hogy 2005-ig tíz Ganz Solaris Trollino 12 típusú járművet szállít.

A villamosközlekedés következő problémája a korszerűtlen FVV villamosok leváltása volt, melyek helyett 1992-ben a Ganz-Hunslet új, hattengelyes villamost tervezett. A villamos a KCSV6-os megjelölést kapta, melyek közül az első 1993-ban megérkezett a budapesti gyárból megérkezett Debrecenbe. A prototípus jármű 1994-re bizonyított, jöhettek a szériapéldányok, így a város 11 új villamost rendelt. Az 501-es pályaszámú kocsi 1997-ben érkezett meg Debrecenbe, majd sorban jött a többi is.

2008-ban Debrecen elnyerte az Európai Unió támogatását a második villamosvonalának kiépítésére, így megkezdődött a járműbeszerzés körül is a sürgölődés. Tenderek hosszú sora következett, végül a hatodik pályázat után a CAF került ki nyertesként, így ez a gyártó szállíthatja a villamosokat az új vonalra. Ezek első példányai már meg is érkeztek, már a kettes vonal próbái is megvoltak.

Ez tehát a rövid története Debrecen város közlekedésének, melyről ezen a héten vártuk olvasónk felvételeit, lássuk hát, hogy is fest mindez képekben!

A következő hét témája: Miskolc város közlekedése. A sort a következő magyar villamosos várossal folytatjuk, így Miskolc következik, várjuk legszebb felvételeiket a borsodi megyeszékhelyről! A határidő ezúttal két hét múlva van, így kétszer annyi idejük van gyűjtögetni. Az email cím a szokásos: berky.denes@indohaz.hu, ide várjuk fotóikat 2013. augusztus 18-áig, vasárnap este hatig. A tárgy rovatba ezt írják: Fotózd le nekünk!