Gripen-baleset: szoftverhiba, volt ilyen a svédeknél is

iho   ·   2015.06.14. 13:45
cim2

(fotók: honvedelem.hu)

A kecskeméti kényszerleszállás előzménye szoftverhiba-volt – mondta a Napi Gazdaságnak adott terjedelmes nyilatkozatában a honvédelmi miniszter. Hende Csaba azt is elmondta: a Gripenek továbbra is készenlétben vannak, a Kecskeméten sérült gép pedig a szakemberek szerint javítható.

Még néhány fontos részlet a honvédelmi tárcavezető nyilatkozatából: Kádár Sándor őrnagy nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett, de idegpályát nem érintett a sérülés. Konzervatív kezeléssel, vagyis rögzítéssel és hosszú rehabilitációval is meggyógyulhat. A gyógyulás gyorsabb, ha megoperálják, és fémrögzítést helyeznek el a csigolyánál, de ebben az esetben kisebb az esélye annak, hogy a későbbiekben repülhet. Ezért úgy döntött, az előbbi megoldást választja.

Korán zárt az aknaajtó, kevés volt a sebesség az ülés leválásához

A századparancsnok-helyettes felszállás után azt tapasztalta, nem tudja behúzni az orrfutót. „Ezt a Gripen vadászgépen komputer vezérli. Normális esetben egy gombnyomásra kinyílik a gép orrán egy ajtó, és ezen behúzódik a futómű, az ajtó pedig becsukódik. Most azonban nem ez történt, az ajtó már korábban becsukódott, a futómű pedig elakadt ebben az ajtóban. Ezek után már nem lehetett a futóművel semmit csinálni, sem kiengedni, sem behúzni. Ebből arra lehet következtetni, hogy valamilyen szoftverhiba okozta a bajt, előfordult már hasonló eset a svéd légierőnél is, de persze nem előzhetjük meg a vizsgálat eredményét. Ezt követően a kecskeméti parancsnok és a repülés irányítói azonnal kapcsolatba léptek a magyar és a svéd műszaki szakemberekkel, hogy miként lehetne ezt a hibát elhárítani. Természetesen tájékoztattuk Orbán Viktor miniszterelnököt is” – mondta Hende Csaba.

A következő másfél óra folyamán különböző kísérleteket tett a pilóta a szakemberek javaslatára, hogy túlterheléssel vagy más manőverekkel kiszabadítsa a futóművet, de ez nem vezetett eredményre. El kellett fogyasztani az üzemanyagot, mert várható volt, hogy a géppel kényszerleszállást kell végrehajtani. „Amikor láttuk, hogy kényszerleszállásra lesz szükség, az elöljárója két lehetőséget ajánlott fel Kádár Sándor őrnagynak. Mindkettő megfelelt volna a szabályoknak, és mindkét döntés esetén helyesen járt volna el. Az egyik lehetőség az volt, hogy egy előzetesen kijelölt, lakatlan terület fölött leejti a gépet, és biztonságos magasságban katapultál. A másik lehetőség a kényszerleszállás volt, vagyis az, hogy hasra leteszi a gépet, amely jóval kockázatosabb, akár életveszélyes is lehet. Ő a másodikat választotta. Azért tüntettem ki a Hazáért Érdemjellel, mert ez hősi kiállás volt.”

A kényszerleszállás sikerült, de a gép egy pillanatban balra kitört. Ekkor nem tudhatta a pilóta biztosan, hogy nem lesz-e komolyabb baj, például nem fordul-e át a gép, ami akár halálos balesethez vezethetett volna, ezért katapultált. A katapultálás „nem az ehhez szükséges körülmények között történt, ezért nem tudott az ülés leválni a pilótáról. Amikor nagy sebességgel, egyenes irányban halad egy vadászgép a levegőben, akkor a menetszél is elősegíti a biztonságosabb gépelhagyást. Itt viszont egy földön, oldalirányba csúszva, kis sebességgel haladó gépből kellett ezt megoldani. Sajnos meg is lett a következménye. A többi Gripen azonban továbbra is teljes készültségben van.”

Hogy mennyibe kerül a javítás és ez kit terhel, arról a miniszter azt mondta: ezzel meg kell várni a vizsgálatot, amit a Közlekedésbiztonsági Szervezet irányít, de részt vesznek benne a Magyar Honvédség szakemberei és a svéd állam képviselői is, hiszen a gépeket a svéd államtól lízingeljük.

Tapasztalt pilóták, növekvő óraszám

Hende Csaba elmondta, jelenleg semmilyen összefüggést nem tud valószínűsíteni a csehországi és a kecskeméti eset között, a másik esetben is meg kell várni a vizsgálat végét. „Annyit tudunk, hogy a csehországi baleset előtt egy elfogást szimuláltak a pilóták, a mi Gripenünknek kellett eljátszani a »csalit«. A NATO-gyakorlat forgatókönyve alapján berepült a cseh légtérbe, és a cseh légierőnek kellett elfognia, és földre kényszerítenie a cáslavi repülőtéren. Amikor azonban leszállt, nem tudott megállni a kifutón. Ennek sok oka lehet, a légi irányítási hibától kezdve, a vizes pályán keresztül a pilóta hibájáig, de műszaki probléma is történhetett. A gépen mindenesetre a két legtapasztaltabb magyar pilóta ült, mindketten oktatók. A legtöbb repült órával rendelkeznek.”

A miniszter szerint a szocialisták utolsó teljes kormányzati évében 1850 repülési órát terveztek a Gripeneknek, ehhez képest 1182 órát repültek a pilóták, mert nem adtak elég pénzt az üzemanyagra. 2012-ben 1705, 2013-ban 1810, 2014-ben 1813 órát repültek a magyar vadászgépekkel. „Az Orbán-kormány idejében ugrásszerűen nőtt meg a Gripen-pilóták által teljesített repült órák száma. Ehhez tudni kell, hogy évente 1600 órát vásárolunk, de a 2012-es szerződésmódosítás alapján a korábban felhalmozott tartalékot is kirepülhetik a gépekkel. A szocialisták idején lényegesen kevesebbet gyakorolhattak a hajózók szimulátorban is, 2009-ben mintegy 301 óra időt vásároltak a számukra, 2014-ben viszont már több mint 819 órát gyakorolhattak ilyen eszközzel.”

A műszaki állomány bérezése, mi lesz a nemzetközi feladatokkal?

A karbantartók elvándorlásával kapcsolatban Hende azt mondta: a 120 fős műszaki személyzet az utóbbi két évben óriási csábításnak van kitéve, mert Kecskemét környékén pörög a gazdaság. A miniszter elismerte: „jelenleg tagadhatatlanul nagy feszültségek vannak az illetmények rendszerében. A Gripen-pilóták átlagilletménye most 503 ezer 780 forint, ezen felül 30 és 50 ezer forint közötti összegben jár nekik élelmiszer-utalvány és kapnak üdültetési juttatásokat is. A repülő műszaki állomány átlagilletménye jelenleg 409 ezer 592 forint, az altisztek esetében pedig 271 ezer 305 forint. Az utóbbi már nem feltétlenül versenyképes a pia­ci bérekkel. Ezt észleltük, és tavaly egy úgynevezett munkaerő-piaci pótlékot vezettünk be a földi kiszolgálást végző repülő műszaki szakállománynak. Ez 22 ezer forinttól 66 ezer forintig terjedő differenciált többletilletményt jelent.

Az új illetményrendszer életbe lépésével az altiszti állománynál július elsejétől átlagosan több mint 38 százalékkal nő az illetmény. Ez azt jelenti, hogy a repülő műszaki személyzetnél átlagosan több mint százezer forinttal nő majd az altiszti fizetés. Ezenfelül a mostani fizetésükhöz képest további négyszer öt százalék emelést kapnak az elkövetkező években, egészen 2019-ig. Az altisztek esetében tehát mintegy 58 százalékkal növekszik a fizetés. „Javaslatomra ugyanakkor a parlament és a kormány biztosította a munkaerő-piaci pótlék kifizetésének lehetőségét is, amely a mindenkori honvédelmi illetményalap több mint hatszorosa lehet havonta. Ez a pótlék a honvédségben kifejezetten hiányszakmákban feladatot ellátók illetményének további kiegészítésére szolgálhat.

A balesetek ellenére a magyar légierő végre fogja hajtani az ráháruló nemzetközi feladatokat. „Semmi kétségem nincs afelől, hogy amennyiben ehhez pótlólagos erőforrásra van szükség, azt a kormány biztosítani fogja. A gépek nem a mi tulajdonunkban vannak, repülési órákat bérelünk. Ha kiesik egy gép, azt pótolni kell valamilyen formában, hogy ne legyen képességcsökkenés” – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában a honvédelmi miniszter.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek