Hármashatárhegy: 80 éves lejtőlegenda

iho   ·   2013.10.13. 18:29
cim

Egykori startrámpa gumikötélstarthoz a hegytetőn<br>(fotó: Nitsch György)

A budai hegyekben valamikor a harmincas évek elején egy furcsa kirándulót láthattak a közönséges turisták: az illető egy hosszú horgászbottal a kezében járta a lejtőket és hegygerinceket, és azt figyelte, hol hogyan libeg a különféle széljárások idején a horgászbot csúcsára kötött papírcsík. Az illető nem volt más, mint Rotter Lajos, a magyar repüléstörténet legendás alakja, műegyetemi repülőmérnök, az első magyar vitorlázógép tervezője, az első magyar utasszállító repülőgép egyik tervezője, majd 1936-ban a berlini olimpia vitorlázórepülő versenyének győztese saját konstrukciójú repülőgépével.

Rotter a horgászbottal és a papírcsíkkal 1933-ban megtalálta, és fel is térképezte azt a vidéket, amit azóta is Európa egyik legjobb lejtővitorlázó terepének tartanak. Ez az a vidék, ahol a kitartóan fújó északnyugati szélben a hegyoldalakon keletkező feláramlás hosszan a levegőben tartja az ugyancsak kitartó motor nélküli repülőket: 1942-ben Méray Horváth Róbert ebben a lejtőszélben 33 óra 10 perces rekordot repült, de addig még sok akadályt kellett leküzdeni.

Az alsó, ma használatos repülőtér látképe<br>(fotók: Márványi Péter)

Az akkori hatóságok ugyanis eleinte eleve tiltották a hármashatárhegyi repülést, de Rotter Lajos 1933. december 26-án engedély nélkül is több mint egy órán át vitorlázott a nyereg felett. Ez mégiscsak jobb belátásra bírta a hatóságot is, az engedély megszületett, és 1934-ben felépülhetett az első hangár. Itt talált saját bázisra a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület, majd más klubok is idetelepültek, hogy kihasználják a helyszín remek adottságait, sőt, Hármashatárhegy az egész hazai sportrepülés központi repterévé vált.

Természetesen eleinte még a hegy tetején épült a hangár, a pilótaotthon és néhány más létesítmény. Amint erről az iho/repülés is beszámolt, a jelenlegi birtokviták, tulajdonjogi és hasznosítási bonyodalmak ellenére az egykori épületek, sőt, a hegyvidéki gumiköteles indításhoz szükséges startrámpák egy része ma is ott hirdeti a repülés e kezdeti, igen értékes korszakának emlékét. De a vitorlázórepülés a hegyek tetejéről már a negyvenes években is kezdett átköltözni a mai értelemben vett síkvidéki repülőterekre: Hármashatárhegyen is ekkor épült ki a most dolgozó alsó reptér, és az a felső, amit manapság sárkányrepülők és siklóernyősök használnak.

A felső reptér a régi hangárral és a mai siklórepülőkkel

A háború után az Országos Magyar Repülő Egyesület lett a repülőtér gazdája, néhány év kihagyás után 1972-től működött itt az IMRK, az Ifjúmunkások és Mezőgazdasági Repülők Klubja, majd a Műegyetemi és Mezőgazdasági Repülők Klubja. Ma, amikor a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tartja fenn az élénk repülőéletet, a kirándulók is szívesen figyelik az ezer méteres (13/31) pályán a le- és felszálló gépeket, illetve az olykor kifejezetten komoly nyüzsgést a lejtő felett.

A ferihegyi forgalom miatt a gépek a körzetében nem emelkedhetnek túl magasra, de a lépcsőzetesen emelkedő légtér ennek ellenére lehetővé teszi a távrepüléseket is. Az a látvány pedig, ami a 13-as irányon a csőrlésből a dombok közt kiemelkedő vitorlázógépek pilótái szeme elé tárul a hegylánc mögött elterülő városról, valóban egyedülálló élmény az ittenieknek.

Felszállásra várva a 13-as küszöbnél

A repülőtér keletkezését Rotter első repülésére datálják, vagyis a nyolcvanadik évforduló decemberben lesz, de Dúzs István, a találkozó szervezője úgy gondolta, hogy egy korábbi időpont mindenképp alkalmasabb az emlékünnepség megtartására, amikor még jó az idő, és a megemlékezők a mai repülőtér működésében is gyönyörködhetnek. A szombat délutáni találkozón több mint negyven korosabb határhegyi pilóta vett részt (a fiatalabbak, az aktívak valóban repültek a kellemes koraőszi időben).

A résztvevők előadásokat hallgattak meg a repülőtér történetéről, és megismerkedhettek a mai gépekkel és pilótákkal, CD-t kaptak képes összeállítással a 80 éves Hármashatárhegyről és a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület 92 éves történetéről.

A résztvevők egy csoportja, középen kék pulóverben a reptéralapító fia, Louis Rotter <br>(fotók: Dúzs István)

Dúzs István beszámolója szerint jelen volt Budapest II. kerülete önkormányzatának pesthidegkúti képviselője is, aki elmondta: tudomása van arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 34 millió forint elmaradt tartozást követel a repülőteret használó Műegyetemi Sportrepülő Egyesülettől különböző jogcímek felsorolásával.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a kerületi önkormányzat támogatja a határhegyi repülést, bár a repülőtér, természetvédelmi terület lévén, állami tulajdonban van.

Határhegyi emléktáblák

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.