Határhegyen újra repülnek! Egy ad hoc üzemnap előzményei

A 2010-es évek éppenséggel nem kerülnek a magyar repülés aranyoldalára: a Malév bukásával mintha veszélybe került volna minden más repülési ágazat. Ezen belül is mintha összehangolt támadás indult volna a magyar sportrepülés ellehetetlenítésére. Mintha sokaknak lett volna céljuk elsősorban a repülőterek megszüntetése, hogy azokon az értékes nagy zöld mezőkön, ahol a nem igazán pénztermelő vitorlázógépek emelkedtek a levegőbe a nem igazán profithajhász emberekkel a kabinokban, valami inkább hasznot hajtó tevékenység történne, netán ingatlanberuházás, lakópark vagy üzletközpont… Emlékezetes volt például a harc Dunakeszi körül, és portálunk ugyancsak figyelemmel kísérte Hármashatárhegy sorsát.

Ott voltunk, amikor a tulajdonos magyar állam felszólította a végleges kipakolásra a repteret üzemeltető Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet, mert a Vagyonkezelő a reptér kezelésének hiányosságaira hivatkozva felmondta a az MSE-vel kötött szerződést, figyelmen kívül hagyva a felbontás ellen indított jogi eljárást. Aztán ott voltunk, amikor a Vagyonkezelőnek ugyan meghiúsult a birtokbavételi kísérlete, de aztán hírt adtunk arról, hogy a perre való tekintettel a hatóság visszavonta a repülőtér engedélyét. Miközben a sportrepülők és a hidegkútiak együtt gyűjtötték az aláírásokat a repülőtér megmentéséért.

Aztán öt év csend: illetve nem. Az MSE nem adta fel, folytatta a pert, és működött tovább, hol rosszabb, hol jobb körülmények között, más repülőtereken, Budaörsön, Farkashegyen, és ahol leginkább segítették és befogadták a hontalanokat: Dunakeszin, az Opitz Nándor Repülőklub segítő partnerségével. Hogy aztán idén tavasszal a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál zajló eljárás a Vagyonkezelővel „megegyezési szakaszba került”, október végén pedig ennek alapján megszületett az új reptér-engedély.

És Határhegy felett szombaton megint ott suhogtak a vitorlázógépek, először egy Ka-7-es, vontatmányként, Dunakeszi felől. Aztán, ahogy a kétüléses leszállt, megkezdődött - Breznai János képzésvezető szavaival - az úgynevezett „ad hoc üzemnap”, először a hatósági engedély visszavonása óta.

Amit meg kellett, hogy előzzön a reptér rendbetétele, bár vészleszálló reptérként korábban is kötelezték a klubot, hogy ápolja a pályát és környékét. A szokásos fűnyírás, feliratozás, jelölések kihelyezése és egyebek mellett úgy kellett megoldani az ürgelyukak és a repülőgép-futók nehezen kezelhető konfliktusát, hogy az ürgelyukba ásónyelet helyeztek és azt alaposan körbedöngölték, így megőrizték az ürgék számára a vészkijárást. És persze el kellett dolgozni a kutyák kaparta gödröket, nem beszélve a vaddisznókéról.

Hazakerültek a gépek: két-két együléses Ka-8-as és kétüléses Ka-7-es, egy Standard Astir, egy Standard Jantar, és az egykori finn világbajnok gép, a Pik-20-as. Lehet oktatni, lehet keresni a lejtőkön az emelést, ha északnyugat felől fúj a szél, lehet távra indulni. Az elméleti oktatás is zajlik a városban, és közben lehet gondolkodni azon, hogyan tudnák újjáépíteni a 2. hangár beomlott tetőszerkezetét.

Mint Breznai János portálunknak elmondta, a megmaradt tagságnak és a klubnak pénze nincs, de van egy szép elképzelésük arról, hogyan lehetne az újjáépítés révén összehozni egy vendéglátó létesítményt, ahol a kávé mellé a legvonzóbb attrakció maga a rálátás a reptérre, a nagy zöld mezőre, a csőrlésből vagy vontatásból felszálló és visszatérő vitorlázógépekre.

Ha van sport, amely természetes együttélésre termett a természet elemeivel egy természetvédelmi területen, az a motornélküli, csendes vitorlázórepülés. Az ürgék mellett a haragos siklók is nyugodtan élhetik az életüket. A kirándulók is, akik számára a Hármashatárhegy mindig is több volt egyszerű túracélnál, hiszen itt pihenés közben a táj részeként gyönyörködhetnek a repülés szépségében.

És élheti repülőéletét az MSE megfogyatkozott, de most több mint elégedett közössége. Breznai elmondta, a csapat a csendes újraindulás után szeretne valamikor hivatalosan is tartani egy ünnepélyes megnyitót, amire majd szívesen várják azt a sok-sok embert, helyi lakost és távoli repülésimádót, akik mindig is azt szerették volna, hogy a magyar aviatika egyik legpatinásabb repülőtere túlélje a nehéz időket.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!