Hidrogénhajtás és zéró emisszió: Németország készen áll!
A környezetbarát járművet a francia Alstom a Coradia-motorvonatplatformot felhasználva alkotta meg. A Coradia LINT-motorvonatcsaláddal gyakorlatilag csak a meghajtás szempontjából különböző Coradia iLint a káros gázokkal szemben csak vízgőzt bocsát ki, ezzel pedig alternatívát kínál a Németország-szerte jelenleg közlekedő körülbelül négyezer dízelmeghajtású vasúti járművel szemben – számol be a német Die Weltre hivatkozva a The Independent.
Az idén szeptemberben Berlinben megrendezett InnoTrans 2016 kiállításon és vásáron bemutatott környezetbarát, kétrészes motorvonat tesztjei már egy ideje zajlanak, és várhatóan még az éven be is fejeződhetnek. A százötven ülő-, és további százötven állóhelyet kínáló vonat az utasforgalmi próbákat a tervek szerint Alsó-Szászországban, a Buxtehude–Bremervörde–Bremerhaven–Cuxhaven vonalon fogja teljesíteni 2017 decemberétől – a szövetségi tartomány tizennégy motorvonatot rendelt meg. Az Alstom eddig négy tartománnyal írt alá szándéknyilatkozatot összesen hatvan szerelvény vásárlásáról, 2017 végéig pedig újabb negyven-hatvan motorvonat megrendelését remélik.
De válaszoljuk meg most a legfontosabb kérdést, nevezetesen, hogy miért is jó a hidrogénhajtás. Az oxigén és a hidrogén együttes égése során nagy mennyiségű energia keletkezik, a melléktermék pedig mindössze gőz és víz – ezt a technológiát használja például a NASA is az űrrakéták meghajtásához az 1970-es évek óta. Az iLint a tetőn elhelyezett üzemanyagcellákban található tartályokban tárolja a hidrogéngázt, mely az abba belevezetett oxigénnel történő egyesülés (égés) során elektromos áramot – és vizet – termel. Ez az energia a vonat padlólemeze alá épített lítium-ion akkumulátorokban tárolódik, és innen oszlik szét egyrészt a vontatómotorok meghajtásához, továbbá a jármű egyéb elektromos rendszereihez. Működés közben ráadásul zaj is alig keletkezik.
A tiszta közlekedés terén áttörő innovációt jelentő vonat gyártója szerint az iLint körülbelül nyolcszáz kilométer megtételére elegendő hidrogént tud cipelni, miközben akár száznegyvennel is száguldhat. Az Alstom várakozásai szerint az üzemeltetési költségek hasonlóak lesznek a hagyományos dízelekéhez; az iLintek ökológiai lábnyomát már nem maguk a vonatok, hanem a hidrogén előállításának módja határozza meg. Németország villamosenergia-termelési mixe és elektrolízise a dízelüzemhez viszonyítva jelenleg még kedvezőtlen összehasonlítási értékeket mutat, 2020-ra azonban az elvárt termelési mixben a hidrogén már sokkal magasabb szerepet kap. A francia gyártó szerint az üzemanyagcellás megoldás előtt fényes jövő áll, mivel már most elérhető az a szint, ahol például a dízelmotorok száz évvel ezelőtt jártak.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
