InnoTrans 2016, első nap

Már rögtön a szeptember huszadikai nyitónapon számos érdekes hírrel szolgált a 2016-os InnoTrans. Álljon itt most egy csomag belőlük a teljesség igénye nélkül.

Hidrogénüzemanyag-cellás Coradia LINT-eket állítana forgalomba az Alstom

Hidrogénüzemanyag-cellás Coradia LINT-motorvonatok eladását reméli az év végével bezárólag az Alstom. Az első járművek Németországban, Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartományban állnának forgalomba. A francia gyártó eddig négy tartománnyal, összesen hatvan szerelvényről írt alá szándéknyilatkozatot, 2017 végéig pedig további negyven-hatvan motorvonat megrendelését remélik.

Az első két üzemanyagcellás iLINT-szerelvény egyikének az InnoTranson  történő hivatalos bemutatóját követően az Alstom termékmenedzsere, Stefan Schrank elmondta, az egyelőre még a gyártó tulajdonában álló prototípus járműveket 2017 folyamán számos tesztnek fogják alávetni, többek között a velimi tesztpályán is meghajtják majd. A német szövetségi vasútügyi hivatal várhatóan 2017 végére hagyhatja jóvá a németországi típusengedélyt. Az utasforgalmi próbákat az Alsó-Szászországgal kötött megállapodás értelmében 2017 végén és 2018 elején Hannover környékén, regionális járatokon végzik majd. Az üzemanyagcellás LINT-ek kocsiszekrénye, forgóvázai és vontatási berendezései is megegyeznek a hagyományos dízelüzeműekével, a valódi teljesítménybeli összehasonlítás érdekében a tesztek során két dízelszerelvényt váltanak ki velük.

A tetőn elhelyezett, kocsinként kilencvennégy kilogramm hidrogént tároló tartályok és az üzemanyagcellák nagyjából egy napnyi üzemidőt vagy hétszáz kilométeres hatótávot tesznek lehetővé. Az Akasol lítium-ion akkumulátoraival együttműködő üzemanyagcellákat a Hydrogenics biztosította, miután az Alstom a saját technológia fejlesztése helyett inkább egy tapasztalt specialista felkeresése mellett döntött.

Az Alstom várakozásai szerint az üzemelési költségek hasonlóak lesznek a hagyományos dízelekéhez; a LINT-ek ökológiai lábnyoma a hidrogén előállításának mikéntjétől függ majd. Németország jelenlegi villamosenergia-termelési mixe és elektrolízise a dízelüzemhez viszonyítva kedvezőtlen összehasonlítási értékeket mutat, azonban a 2020-ra elvárt termelési mixben a hidrogén már környezetbarátabb szerepet kap. A termékmenedzser szerint fényes jövő áll az üzemanyagcellás megoldás előtt, mely már most elérte azt a szintet, amit a dízelmotorok száz évvel ezelőtt.

Az autóbuszokat és villamosokat előállító Solaris és a vasúti gyártó Stadler Rail az InnoTrans 2016 első napján jelentette be, hogy közös konzorciumot létrehozva kívánnak indulni a kelet- és közép-európai könnyűvasúti és villamos-tendereken. A Solaris fennállásának huszadik évében létrejövő megállapodás tovább mélyíti a két gyártó közötti, már tíz évre visszanyúló együttműködést. A konzorcium először egy krakkói villamostenderen indul együtt.

A kínai CRRC és a német TÜV Nord Group tanúsító szervezet egyetértési megállapodást írt alá arról, hogy a német fél támogatja a kínai partnerét abban, hogy az európai tendereken győzhessen. Az együttműködés hivatalossá tételére az InnoTranson, a CRRC által szervezett vasúti szállítástechnológiai csúcstalálkozón került sor. A stratégiai partnerséggel, melynek köszönhetően a TÜV egy leányvállalaton keresztül kiterjesztheti tevékenységeit Kínára is, egy európai tanúsító szervezet első alkalommal köt megállapodást vállalati szinten a CRRC-vel. A megvitatásra kerülő témák között található a DB leendő ICE-vonataihoz szükséges forgóvázak és kerékpárok kínai előállításának lehetősége is. A TÜV arra számít, hogy a CRRC kezdetben tehervagonokat szállíthat európai megrendelőknek.

Berlinben is bemutatkozott a MÁV saját fejlesztésű, új síndiagnosztikai mérővonata, melyet a MÁV-START Zrt. idén százhatvan éves Szolnoki Járműjavítója épített. A fejlesztést a sínkárosodási hibákat kimutató mérőrendszer korszerűsítésének igénye és az elöregedett síndiagnosztikai járműpark indokolta. A feladat megfelelő szintű ellátása egy új jármű megépítését és arra korszerű mérőrendszerek kifejlesztését követelte meg. A korszerű, kétrészes, dízel-hidraulikus erőátvitellel rendelkező járművet a MÁV Központi Felépítményvizsgáló (KFV) Kft. megrendelésére, magyar cégek közreműködésével tervezték meg és gyártották le. Az egy mérőkocsiból és az azt vontató motorkocsiból álló szerelvény már rendelkezik üzembe helyezési engedéllyel, a síndiagnosztikai méréseket Magyarországon és Ausztriában tavaly kezdte meg. Engedélyezett sebessége száthúsz kilométer per óra, mérések alkalmával pedig – a mérőrendszer sajátosságából adódóan – hetven kilométer per óra.

Az InnoShunt eHybrid elnevezésű prototípus mozdonyt az ÖBB az osztrák szállítási, innovációs és technológiai minisztériummal, valamint egy magánbefektetővel közösen fejlesztette ki, a felek egyenként a költségek harmadát állták. Az akkumulátoros meghajtású gépet a járműkorszerűsítésben specialista TecSol egy eredetileg 1063-as sorozatú villamos mozdonyból hozta létre. A kínai CRRC Zhuzhou által szállított akkumulátort és a szuperkondenzátoros technológiát a prototípus jármű mozdonyszekrényén kívül, modulszerűen helyezték el, azonban a TecSol szerint sorozatgyártás esetén a géptéren belül és kisebb méretben lesz majd jelen az innovatív technológia.

A projekt célja, hogy egyesítse a szuperkondenzátorok által biztosított gyors töltést az akkumulátorok képességeivel. A tizenöt kilovolt 16,7 hertzes váltakozó áramról történő üzemelés közben a szuperkondenzátorok töltődnek, majd energiával látják el a jóval lassabb feltöltési idejű akkumulátort, mely a felsővezeték nélküli vonalszakaszokon biztosítja a mozdony mozgását. A mozdonyt elsősorban nem villamosított mellékvágányokkal is rendelkezdő állomásokon való tolatási műveletekre találták ki, leváltva ezzel a pluszban szükséges dízel tolatómozdonyokat.

A prototípus várható kapacitása százötvenöt kilowattóra, kétszáz és nyolcszáz kilowatt közötti teljesítmény leadására, valamint száz kilométer per órás legnagyobb üzemi sebességre képes. A mozdony egy négyszáz tonnás szerelvénnyel harminc-harmincöt kilométert tud mozogni. A berlini bemutatkozást követően a jármű visszatér Bécsbe, ahol tesztsorozat vár rá. Siker esetén az ÖBB akár a hatvan gépből álló teljes flotta átalakítására is igényt tart, mivel egyetlen európai gyártó sem kínál jelenleg nagy, teljes mértékben villamos üzemű tolatómozdonyt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!