InnoTrans 2016, első nap

iho/vasút   ·   2016.09.21. 21:15
400px_innotrans16

Már rögtön a szeptember huszadikai nyitónapon számos érdekes hírrel szolgált a 2016-os InnoTrans. Álljon itt most egy csomag belőlük a teljesség igénye nélkül.

Hidrogénüzemanyag-cellás Coradia LINT-eket állítana forgalomba az Alstom

Hidrogénüzemanyag-cellás Coradia LINT-motorvonatok eladását reméli az év végével bezárólag az Alstom. Az első járművek Németországban, Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartományban állnának forgalomba. A francia gyártó eddig négy tartománnyal, összesen hatvan szerelvényről írt alá szándéknyilatkozatot, 2017 végéig pedig további negyven-hatvan motorvonat megrendelését remélik.

Az első két üzemanyagcellás iLINT-szerelvény egyikének az InnoTranson  történő hivatalos bemutatóját követően az Alstom termékmenedzsere, Stefan Schrank elmondta, az egyelőre még a gyártó tulajdonában álló prototípus járműveket 2017 folyamán számos tesztnek fogják alávetni, többek között a velimi tesztpályán is meghajtják majd. A német szövetségi vasútügyi hivatal várhatóan 2017 végére hagyhatja jóvá a németországi típusengedélyt. Az utasforgalmi próbákat az Alsó-Szászországgal kötött megállapodás értelmében 2017 végén és 2018 elején Hannover környékén, regionális járatokon végzik majd. Az üzemanyagcellás LINT-ek kocsiszekrénye, forgóvázai és vontatási berendezései is megegyeznek a hagyományos dízelüzeműekével, a valódi teljesítménybeli összehasonlítás érdekében a tesztek során két dízelszerelvényt váltanak ki velük.

A tetőn elhelyezett, kocsinként kilencvennégy kilogramm hidrogént tároló tartályok és az üzemanyagcellák nagyjából egy napnyi üzemidőt vagy hétszáz kilométeres hatótávot tesznek lehetővé. Az Akasol lítium-ion akkumulátoraival együttműködő üzemanyagcellákat a Hydrogenics biztosította, miután az Alstom a saját technológia fejlesztése helyett inkább egy tapasztalt specialista felkeresése mellett döntött.

Az Alstom a Coradia LINT-motorvonatának hidrogénüzemanyag-cellás iLINT-verzióját teszi közszemlére (fotó: Railway Gazette)

Az Alstom várakozásai szerint az üzemelési költségek hasonlóak lesznek a hagyományos dízelekéhez; a LINT-ek ökológiai lábnyoma a hidrogén előállításának mikéntjétől függ majd. Németország jelenlegi villamosenergia-termelési mixe és elektrolízise a dízelüzemhez viszonyítva kedvezőtlen összehasonlítási értékeket mutat, azonban a 2020-ra elvárt termelési mixben a hidrogén már környezetbarátabb szerepet kap. A termékmenedzser szerint fényes jövő áll az üzemanyagcellás megoldás előtt, mely már most elérte azt a szintet, amit a dízelmotorok száz évvel ezelőtt.

Lengyel–német együttműködés

Az autóbuszokat és villamosokat előállító Solaris és a vasúti gyártó Stadler Rail az InnoTrans 2016 első napján jelentette be, hogy közös konzorciumot létrehozva kívánnak indulni a kelet- és közép-európai könnyűvasúti és villamos-tendereken. A Solaris fennállásának huszadik évében létrejövő megállapodás tovább mélyíti a két gyártó közötti, már tíz évre visszanyúló együttműködést. A konzorcium először egy krakkói villamostenderen indul együtt.

ICE-forgóvázak Kínából?

A kínai CRRC és a német TÜV Nord Group tanúsító szervezet egyetértési megállapodást írt alá arról, hogy a német fél támogatja a kínai partnerét abban, hogy az európai tendereken győzhessen. Az együttműködés hivatalossá tételére az InnoTranson, a CRRC által szervezett vasúti szállítástechnológiai csúcstalálkozón került sor. A stratégiai partnerséggel, melynek köszönhetően a TÜV egy leányvállalaton keresztül kiterjesztheti tevékenységeit Kínára is, egy európai tanúsító szervezet első alkalommal köt megállapodást vállalati szinten a CRRC-vel. A megvitatásra kerülő témák között található a DB leendő ICE-vonataihoz szükséges forgóvázak és kerékpárok kínai előállításának lehetősége is. A TÜV arra számít, hogy a CRRC kezdetben tehervagonokat szállíthat európai megrendelőknek.

Béli János, a MÁV-KFV Kft. ügyvezető igazgatója és Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója mutatja be az FMK-008-at Berlinben (fotó: MÁV-Start Zrt.)

Az FMK-008 is az InnoTranson

Berlinben is bemutatkozott a MÁV saját fejlesztésű, új síndiagnosztikai mérővonata, melyet a MÁV-START Zrt. idén százhatvan éves Szolnoki Járműjavítója épített. A fejlesztést a sínkárosodási hibákat kimutató mérőrendszer korszerűsítésének igénye és az elöregedett síndiagnosztikai járműpark indokolta. A feladat megfelelő szintű ellátása egy új jármű megépítését és arra korszerű mérőrendszerek kifejlesztését követelte meg. A korszerű, kétrészes, dízel-hidraulikus erőátvitellel rendelkező járművet a MÁV Központi Felépítményvizsgáló (KFV) Kft. megrendelésére, magyar cégek közreműködésével tervezték meg és gyártották le. Az egy mérőkocsiból és az azt vontató motorkocsiból álló szerelvény már rendelkezik üzembe helyezési engedéllyel, a síndiagnosztikai méréseket Magyarországon és Ausztriában tavaly kezdte meg. Engedélyezett sebessége száthúsz kilométer per óra, mérések alkalmával pedig – a mérőrendszer sajátosságából adódóan – hetven kilométer per óra.

Szuperkondenzátoros mozdonyt mutatott be az ÖBB

Az InnoShunt eHybrid elnevezésű prototípus mozdonyt az ÖBB az osztrák szállítási, innovációs és technológiai minisztériummal, valamint egy magánbefektetővel közösen fejlesztette ki, a felek egyenként a költségek harmadát állták. Az akkumulátoros meghajtású gépet a járműkorszerűsítésben specialista TecSol egy eredetileg 1063-as sorozatú villamos mozdonyból hozta létre. A kínai CRRC Zhuzhou által szállított akkumulátort és a szuperkondenzátoros technológiát a prototípus jármű mozdonyszekrényén kívül, modulszerűen helyezték el, azonban a TecSol szerint sorozatgyártás esetén a géptéren belül és kisebb méretben lesz majd jelen az innovatív technológia.

Az ÖBB egy 1063-as sorozatú villamos mozdonyt építtetett át szuperkondenzátorossá, az InnoShunt a dízel tolatómozdonyokat nyugdíjazhatja a nem minden vágányon villamosított állomásokon

A projekt célja, hogy egyesítse a szuperkondenzátorok által biztosított gyors töltést az akkumulátorok képességeivel. A tizenöt kilovolt 16,7 hertzes váltakozó áramról történő üzemelés közben a szuperkondenzátorok töltődnek, majd energiával látják el a jóval lassabb feltöltési idejű akkumulátort, mely a felsővezeték nélküli vonalszakaszokon biztosítja a mozdony mozgását. A mozdonyt elsősorban nem villamosított mellékvágányokkal is rendelkezdő állomásokon való tolatási műveletekre találták ki, leváltva ezzel a pluszban szükséges dízel tolatómozdonyokat.

A prototípus várható kapacitása százötvenöt kilowattóra, kétszáz és nyolcszáz kilowatt közötti teljesítmény leadására, valamint száz kilométer per órás legnagyobb üzemi sebességre képes. A mozdony egy négyszáz tonnás szerelvénnyel harminc-harmincöt kilométert tud mozogni. A berlini bemutatkozást követően a jármű visszatér Bécsbe, ahol tesztsorozat vár rá. Siker esetén az ÖBB akár a hatvan gépből álló teljes flotta átalakítására is igényt tart, mivel egyetlen európai gyártó sem kínál jelenleg nagy, teljes mértékben villamos üzemű tolatómozdonyt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek