Hivatalosan is műemlék a legszebb vasútvonal

iho/vasút   ·   2011.08.30. 17:37
00

Magyarország egyetlen igazi hegyivasútjának nevezik, és a helybeliek roppant büszkék is a Cuha-völgyi vasútvonal szépségeire, természeti és ipartörténeti értékeire. A vonal fölött többször megjelent Damoklész kardja: a kihasználatlanságra hivatkozó megszüntetési terv. A személyforgalmat egy rövid időre (2009. december 13-2010. július 4. között) részlegesen korlátozták: a turisztikai igények miatt csak hétvégén közlekedtek a „hegyi” szakaszon a személyvonatok. A vonal teherforgalma ezzel szemben jelentős: a Bakonyban kitermelt faanyag és a dudari bauxit elszállítása közúton nehezebben lenne elképzelhető.

A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség 2004 óta minden követ megmozgatva harcolt a vasútvonal megmaradásáért, aláírásgyűjtésektől, petíciók fogalmazásától kezdve vasútmentő túrák szervezésén át a nyomtatott és az elektronikus média lehető legteljesebb körű bevonásáig minden eszközt igénybe vettek. Az első részsiker a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál elért, egy éves ideiglenes műemléki védettség elérése volt 2007-ben, majd ezt követte a 2010. július 4-i forgalomfelvétel. Végül a nemzeti erőforrások minisztere 53/2011. (VIII.25.) NEFMI rendeletének 3. paragrafusával műemlékké nyilvánította a Győr–Veszprém vasútvonal Cuha-völgyi szakaszát. A rendelet egyértelműen meghatározza a műemlékké nyilvánítás célját: a vasútvonal páratlan tájképi, építészeti, ipar- és technikatörténeti értékeket képvisel. Védettség alá esik magán a vasútvonalon kívül a nyomvonal 50-50 méteres sávja mindkét oldalon.

Magyarországon mindezidáig nagyvasúti vonalat nem helyeztek kiemelt műemléki védelem alá, ez a pályafenntartásban és -karbantartásban elméletileg semmiféle fennakadást, illetve egyéb gondot nem okozhat.

Hivert Gábor felvétele 2011. április 16-án készült a Bakonyvasút nosztalgiavonatáról

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Száz százalékban hazai

iho   ·   2021.03.04. 15:45

A NIF Zrt. beruházásában, a Prolan Zrt. kivitelezésében ától cettig magyar fejlesztésű komponensekből épült ki a központi forgalomirányítás az újszászi oldalban, illetve a Pusztaszabolcs–Dombóvár szakaszon.