Ismét a levegőben a világ legnagyobb repülő szerkezete
A második repülésén, tavaly augusztusban elszenvedett több, mint durva földetérés után javított és némiképp változtatott formában újra repül a Hybrid Air Vehicles léghajója. Az Airlander 10 eredetileg amerikai koncepció alapján, de a britek továbbfejlesztésében épült, 91 méter hosszú, 34 méter széles és 26 méter magas. A nagy elődökkel szemben az emelőerőt nem a veszélyes hidrogén, hanem hélium biztosítja, a repülés kulcsa maga a többrétegű burkolóanyaggal kialakított test, amely a szivarokkal ellentétben a felhajtóerő negyven százalékát garantálja. Az, hogy a gép rossz időjárásban is biztonságosabb, mostanság különösen aktuális, hiszen csak néhány napja emlékeztünk meg a Hindenburg katasztrófájának évfordulójáról.
Ugyanakkor, ami az Airlanderrel történt tavaly augusztusban, az azért mégiscsak kapcsolódik ennek a repülési „műfajnak” a speciális tulajdonságához, a hatalmas tehetetlenséghez, amellyel az óriási jószág mozog, és amely tehetetlenség végül is erősen hozzájárult a tavalyi földnek ütközéshez.
A hasonló esetek okozta kár elkerülése érdekében az Airlander pilótafülkéje mellett dudorok jelentek meg, ezek hivatottak nemkívánatos esetben felfogni a földet érés erejét, és csökkenteni a hatásait, ezt a cég Kiegészítő Leszállási Rendszernek nevezi (Auxiliary Landing System, ALS), és ezek a dudorok nem mások, mint méretes légzsákok: leszállás előtt tizenöt másodperc alatt fújhatók fel, amúgy viszont a hatalmas jószág burkolatához simulnak, és így a légellenállásuk nem zavarja a repülést.
Egy új, mozgatható kikötőtorony is készült, hogy könnyebb legyen a léghajó dokkolása és biztosítása. A négy, egyenként 325 lóerős méretes dízelmotor és az általuk hajtott légcsavarok pedig magának a léghajónak a mozgását hivatottak segíteni, vagyis hogy az Airlander is gyorsabban tud irányt és magasságot váltani a kikötés előtti kritikus pillanatokban.
Az Airlander az angliai Cardington repterének légterében most 180 percet repült a problémamentes leszállásig, a későbbiekben, nyilván a mostani siker birtokában, várható, hogy a hatóság engedélyezi majd a hosszabb próbarepüléseket is, hogy a HAV további adatokat gyűjtsön a léghajó repüléséről, tulajdonságairól. Ami nyilván különösen izgalmas lesz: be kell bizonyítani, hogy a hatalmas gép valóban képes tíz tonnányi hasznos teherrel, illetve a kabinban negyvennyolc utassal, hatezer méter feletti utazómagasságra emelkedni, vagyis olyan repülési szintre, amely már kevéssé fenyegeti durva szelekkel és örvényekkel a léghajót, és amilyen magasságban kevéssé kell tartani a jegesedéstől is. Ugyancsak érdekes lesz, ha sikerül akár két héten át a levegőben maradni a levegőnél könnyebb szerkezettel, ráadásul a gyártó rendkívüli stabilitást is ígér az Airlandernek.
Ha a repülőtulajdonságok és a biztonsági kérdések is tisztázódnak, a cég külön teher- és külön utasszállító variáns fejlesztésébe fog majd. Ezek várható szerepköre is gazdag: a teher- és utasszállításon túl tengerpartok és határok feletti járőrözés, tudományos megfigyelés, filmezés, de a legfontosabb talán mégis távoli, kiépített repülőtereket nélkülöző, elhagyatott körzetek ellátása például a sarkvidékeken, akár emberi, akár anyagi utánpótlással.
A léghajó megalkotói remélik, a nem túl sietős rakománnyal és a szintén ráérő utasokkal felszálló, kellemesen lassú óriások nem számítanak majd a következő évtizedekben rendkívüli látványnak Nagy-Britannia és más országok légterében, illetve, amint a háború előtti legnagyobb Zeppelinek, az óceánok fölött sem.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!