Janus-ülés, műanyag védőfalak, buborékok: járványbiztos megoldások?

A légitársaságok közül néhány bevezeti, vagy megpróbálja bevezetni a szociális távolságtartás jegyében a hármas ülések középső ülésének kihagyását, ami persze vegyes visszhangot keltett, emlékezetes volt a Ryanair-főnök Michael O’Leary dühödt elutasítása, de a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség elnöke sem volt elragadtatva a dologtól, mondván, ha a gépek kapacitásának egyharmadát eleve kikapcsolják, annak nem lesz jó vége, hiszen a gazdaságos üzemeltetéshez – legalábbis közepes és rövid vonalakon – minimum nyolcvan százalékos töltöttség kell.

Gyaníthatóan ennek a vitának is lehet az egyik érdekes eredménye egy olasz cég jelentkezése, amely repülőgépek belső berendezésével foglalkozik, és olyan megoldásokat kínál, amelyekkel nem kell lecsökkenteni az utasszámot a biztonságos elkülönítéshez. Az AvioInteriors egyik verziója - a kétarcú római istenség nyomán - a „Janus ülés” nevet kapta, vagy inkább Janus elrendezést, aminek lényege, hogy a középső ülésen is helyet foglalhat utas, de ezt a középső ülést megfordítva, menetiránynak háttal szerelik.

Ami egyébként az utasok egy részének nem túl vonzó, bár van ellenpélda is, amikor a légitársaságok egész üléssorokat építettek így (e cikk írójának élete első repülése szintén egy hátrafelé néző üléssorban zajlott sok-sok éve, egy BEA Trident fedélzetén, és az élmény egyértelműen pozitív volt, sőt!), és rengeteg business-jet kabinjában van egy-két, hasonlóan hátrafelé néző ülés. Nem beszélve a hordozókra utasokat szállító C-2 Greyhoundokról, amelyek fedélzetén minden utas hátrafelé néző üléseken vészeli át a mínusz g-s landolásokat.

De nem ez az egyetlen fontos jellegzetessége a Janus-üléseknek, hanem az, hogy minden üléshez külön átlátszó műanyag-burkolat tartozik, az ülés tetejénél valamivel magasabbra nyúlva. Ami azt jelenti, hogy mindegyik utasnak saját izolált tere van, védetten a szomszédja által netán kibocsátott vírusok ellen. Mind az ülés, mind a védőfal könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagokból készül, az elrendezés ráadásul járványon túl is extra privát teret ígér az utasoknak, miközben a gyártó szerint nem vesz el több helyet a kabinban, mint a hagyományos elrendezés.

Csakúgy, mint a másik megoldás, a „Glassafe”, ami hagyományosan megtartja a három előre néző ülés elrendezését, de mindegyik üléshez tartozna egy-egy, a Janus-ülésekéhez hasonló átlátszó műanyag védőfal, amely külön-külön nyújt védelmet az ülésen lévő utasoknak. Ez az a típus, amiről a gyártó azt írja, hogy meglévő ülésekhez is kittként utólag beszerelhető, gyaníthatóan nagyon sok műszaki módosítás nem kell hozzá, és megint csak elégséges védelmet nyújt mindegyik utasnak a másik köhögésével, tüszkölésével, esetleges vírusaival szemben.

A kérdés ebben az esetben a dolog praktikus mivolta ellenére az, hogy mivel ez a burkolat a Janus-megoldással ellentétben az utas feje fülé nyúlik, kvázi azt is burkolja, mennyire zavarja a ki- és beszállást, az elhelyezkedést az ülésben. Ne adj Isten, mennyire lassíthat egy esetleges vészkiürítést. Ami azért is komoly kérdés, mert láthatóan ez lenne a cég javaslata a sűrű székezéssel repülő diszkont-társaságoknak.

A gyártó egyelőre nem beszél arról, hogy benevezte-e már a hatóságoknál a Janust és a Glassafe-et engedélyeztetésre. Ehhez képest a vállalkozás azt ígéri, hogy a bonyolultabb Janus-elrendezést is hat hónap múlva szállíthatja a légitársaságoknak, a másikhoz elég két hónap is. Ugyan mindkét esetben némi plusz adódik a gép üres súlyához, de mi ez a veszteség ahhoz képest, ha a középső ülésre nem ülhet senki?!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!