Katonai célú beruházásként épülhet meg a Déli Körvasút

iho/vasút   ·   2023.10.18. 15:44
5094_DSCF9627_230508_

A kormánynak fontos a beruházás, és a jelek szerint ezzel kerülné el, hogy nem kapta meg a projekt a környezetvédelmi engedélyt.

A telex információja szerint a kormány katonai célú beruházásként kezdené a Déli Körvasút megépítését. A manőverre azért lehet szükség, mert a projektet sorozatosan meszeli el a fővárosi törvényszék azzal, hogy nem adja meg a környezetvédelmi engedélyt az építkezéshez.

Egy friss kormányrendeletre hivatkozva merült fel a gyanú, hogy esetleg épp ez a beruházás ihlette meg, a linken elolvasható a jogi szöveg. Idézzük:

2. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az R. 2. § 2. pontjában foglaltakon felül honvédelmi és katonai célú építménynek minősül az a nyomvonal jellegű közlekedési építmény – annak kapcsolódó létesítményeivel és műtárgyaival együtt – (a továbbiakban: közlekedési építmény) is, amelynek

a) honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésére sor került, és

b) az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a közlekedési építmény eredeti, az Étv. 2. § 6. és 18. pontja szerinti rendeltetését és az ez alapján rá irányadó sajátos építésügyi követelményeket. A honvédelmi és katonai célú sajátos építményfajtákra vonatkozó előírásokat kizárólag az e rendeletben meghatározott terjedelemben kell a közlekedési építményre alkalmazni.

A Déli Körvasút bővítése alapfeltétele lenne a budapesti tömegközlekedés vasúton történő fejlesztéséhez, a jelenlegi két vágány Kelenföld és Ferencváros között nem ad kellő kapacitást a nagyarányú személyvonati sűrítéshez. Emlékeztetőül: a 3, helyenként 4 vágányosra bővítés mellett további megállók is épülnének a vonalszakaszon az Infoparknál és a Vágóhídnál.

Az építkezés várhatóan igen jelentős zajjal porral és mindenféle más zavartatással járna, ami miatt a vasút szomszédságában lakók aggodalmaskodhatnak. Ugyanakkor nem szabad elfeldkezni a társadalmi hatásairól sem: a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, és jóllehet, sokan amellett kardoskodnak amellett, hogy bezzeg a teherforgalom is brutálisan megnőne, ez egyszerűen nem igaz: belátható időn belül nem lesz több tehervonat, és ami van, az már eleve erre halad. Hozzátesszük, a sokszor hivatkozott pireuszi kapcsolat is megrogyni látszik, mivel a balkáni vasút nagy része még mindig kiépítetlen, töredezett, és a Cosco újabban az adriai mélymedencés kikötők, például Trieszt felé irányítja Pireusz helyett a konténerhajókat. Márpedig a Triesztből induló tranzitáru már nem fogja érinteni a magyar fővárost.

A Déli Körvasút beruházás testvérprojektje, a Déli össszekötő vasúti híd bővítése a korábbi években már megtörtént: a két régi szerkezet helyett tavaly augusztus óta immár három, új hídon lehet(ne) közlekedni – vágány híján az egyiken most nincsen forgalom. Ugyancsak történtek már kisebb munkálatok megágyazandó a nagyberuházásnak: kivágtak néhány fát és tavasszal elbontották Kelenföldön a tejgyári kihúzóvágányt, aminek a helyén az egyik új vágány épülne majd.

Korábban az Átlátszó írt arról, hogy a Déli Körvasút folytatása, tehát a Kelenföldtől Törökbálintig tartó szakasz (a beruházás öt eleme közül egy egyik) megkapta a beruházáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyt, bár ezt csak a címben hangsúlyozza, a kenyérszövegben nem taglalja a részleteket. A Kelenföld és Budaörs közötti vasúti kapacitásbővítő beruházás tervezése 2020-ban kezdődött.

A kormány egyébként korai ősszel érzékeltette, hogy kimondva, kimondatlanul, de a vonatkozó uniós alapelvekkel összehangban katonai célokra tervez vasúti projekteket, amiket ezt részben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz uniós pénzügyi alapból finanszírozna. Az elképzelés akkor öt elemből állt: 

  1. Szolnok állomás átjárhatóságának fejlesztése polgári és katonai kettős felhasználási követelményeknek megfelelően.
  2. A jelenlegi rossz állapotú Gubacsi vasúti híd helyett újat építenének a Soroksári-Duna-ág fölött, a jelenlegi hídtól északra. A híd és a Corvin úti csomópont közötti vasúti pályát kétvágányú vágányhálózattá építenék ki. Így lehetővé válik nagyobb tömegű katonai rakományok vasúton való eljuttatása a Csepeli Szabadkikötőbe.
  3. Tata vasútállomás mellett új rakodó építését készítik elő egyebek közt környezetvizsgálati hatástanulmány és engedélyezési tervek elkészítésével.
  4. Szintén előkészítésre kérnek pénzt a vasúti infrastruktúra polgári-védelmi kettős felhasználásra való alkalmassá tételéhez az országos vasúthálózat azon kelet-magyarországi állomásain, amelyek a transzeurópai törzshálózaton találhatók: Szob, Felsőzsolca, Szikszó, Forró-Encs, Hidasnémeti, Cegléd, Szolnok, Szajol, Kisújszállás, Demecser, Záhony, Mezőtúr, Békéscsaba. (Nem mindegyik település kelet-magyarországi, de a határozat melléklete így nevezi ezeket.)
  5. A NATO által is potenciálisan használni kívánt, jelenlegi állapotukban megerősítést igénylő hidak átépítése valósulna meg, teherbírás-növeléssel a polgári/katonai kettős hasznosíthatóság érdekében. E megerősítendő hidak Nyugat-Magyarországon a 74. számú főúton (négy műtárgy) és a 8. számú főúton (nyolc), valamint Észak-Magyarországon a 2. számú főúton (három) és Kelet-Magyarországon az 52. számú főúton (ugyancsak három) találhatók.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Nagyvasút Vasút

Ünnepi partnertalálkozó a Rail Cargo Hungaria 15. évfordulóján

iho/vasút   ·   2024.02.26. 14:15

Tizenöt évvel ezelőtt fejeződött be a MÁV Cargo privatizációja, amelynek során a MÁV árufuvarozási üzletágát kiélezett versenyben nyerte el a Rail Cargo Austria, az ÖBB árufuvarozási leányvállalata. A társaság, amely az új tulajdonosi struktúrában Rail Cargo Hungaria néven folytatta tevékenységét, a jubileum alkalmából ünnepi partnertalálkozót rendezett a Magyar Vasúttörténeti Parkban.