Átadták a megújult, háromvágányú déli összekötő vasúti hidat

iho/vasút   ·   2022.08.05. 12:00
deliosszekoto_01

A Ferencváros és Kelenföld közötti pályaszakasz kapacitásbővítéséig azonban csak továbbra is két vágányt lehet majd használni.

A Budát és Pestet vasúttal először összekötő Duna-híd első változatát 1877. október 23-án nyitották meg a vasúti forgalom előtt. Az eredeti műtárgyat azonban már az 1900-as évek elején át kellett építeni. A második, kétvágányos, vonóvasas szerkezetet 1913-ban adták át a forgalomnak, a második világháború során viszont megsemmisült. Az újjáépítés nem kezdődhetett meg azonnal: 1944–1945 között ideiglenes, provizórikus szerkezeteket építettek a forgalomnak, az egyvágányú, félállandó jellegű, úgynevezett „K”-hidat pedig 1946-ban adták át. Az elmúlt évekig a vasúti forgalmat kiszolgáló állandó hídszerkezetek végül 1948-ban és 1953-ban készültek el, két vágánnyal.

Az azóta eltelt évtizedek során, a 2010-es évek elejére a szerkezetek állapota annyira leromlott, a fő tartószerkezetük olyan mértékben károsodott, hogy ismét szükségessé vált az átépítésük – ekkor viszont már háromvágányos szerkezettel számoltak a híd kiemelt forgalmi szerepét figyelembe véve.

Száznegyvenöt évet követően bővült háromvágányúvá a déli összekötő vasúti híd (kép forrása: NIF Zrt.)

A korszerűsítésről 2015-ben született döntés, a kivitelezési munkálatok azonban csak 2019-ben, többévnyi előkészítési munkát követően indulhattak meg a budai oldalon, egy próbacölöp elkészítésével. 2020 szeptemberében érkezett meg a két úszódaru, melyek segítségével megtörtént az első szerkezet első elemének beemelése. Ezt aprólékosan megtervezett koreográfia szerint, gyors egymásutánban követte az első felszerkezet öt további hídeleme. A három új hídszerkezet közül az elsőt 2021. április 25-én adták át a forgalomnak.

Ezzel egyidőben kezdődött meg a középső híd bontása, majd újjáépítése. Ehhez szintén hat hídelemet kellett a helyszínen, vízi manőverek segítségével a helyére emelni. A második új szerkezeten 2021. december 11-én indulhatott meg a forgalom, miközben elkezdődött a déli oldali régi hídszerkezet bontása is.

Közel másfél évszázad elteltével, 2022-ben új fejezet nyílik a több alkalommal is átépített műtárgy életében. A történelmi pillanatra 2022. május 4-én került sor: ekkor emelték be ugyanis az utolsó hídelemet, az úgynevezett zárótagot, ezzel átjárhatóvá vált a Déli összekötő vasúti Duna-híd új, harmadik szerkezete is, a Duna felett három vasúti vágány ível át – a fejlesztés a Déli Körvasút első mérföldköve. A legújabb szerkezeten a vasúti szakági és egyéb befejező munkákat, majd a sikeres próbaterheléseket követően 2022. augusztus 3-án indulhatott meg a forgalom. A Déli Körvasút következő ütemében építendő harmadik vágány elkészültéig a vasúti forgalom ezen a legújabb és a középső szerkezeten zajlik majd.

A műtárgy felújítása és bővítése fontos része a Déli Körvasút fejlesztésének (fotók: Vörös Attila)

A híd teljes hossza 510 méter, a felszerkezet hossza 493,6 méter. A híd acélszerkezeti elemeit Lengyelországban gyártották, majd közúton szállították Csepelre, az előszerelés helyszínére, ahol húszméteres szerkezeteket készítettek, melyekből bárkán összehegesztve alkottak nyolcvan méteres úsztatási egységeket. Ezeket úszóbárka segítségével, vízi úton szállították a beépítés helyszínére. A Rákóczi híd közelsége miatt az elemeket alulról beemelve illesztették a helyükre egy erre a célra tervezett és gyártott, bárkára szerelt hidraulikus emelőmű segítségével.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése a Déli Körvasút fejlesztésének részeként, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogutódja, a Technológiai és Ipari Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. A kivitelezést a Duna Aszfalt Zrt. végezte nettó 36 milliárd 87 millió 28 ezer 636 forint értékben.

A három vágány egyidejű használata egyelőre még várat magára

Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedésért felelős államtitkára az átadáskor elmondta: „A megújult híd nemcsak a vasúti személyforgalomban, hanem a nemzetközi teherforgalomban is jelentős szerepet tölt be, mert Európa három kiemelkedően fontos transzeurópai vasúti folyosója vezet át itt. Ezek összekötik a holland kikötőket és Spanyolországot Romániával, a Fekete-tengerrel, a Balkánnal vagy éppen Ukrajnával.

A Déli összekötő vasúti Duna-hídon halad át a Magyarország keleti és nyugati országrészei közötti vasúti forgalom mintegy kilencven százaléka, beleértve a tranzitforgalmat is.

A felújításnak és a kapacitásbővítésnek köszönhetően a híd a következő évtizedekben is megbízhatóan tudja kiszolgálni a vasúti személy- és áruszállítást.”

Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: „Hazánk első vasúti Duna-hídjának jelentősége hatalmas, itt halad át ugyanis az ország teljes kelet–nyugati irányú vasúti forgalmának kilencven százaléka. Naponta átlagosan mintegy száz tehervonat és 140–150 személyvonat halad át az ötszáz méteres összekötő vasúti  hídon, idén júniusig pedig már 1,7 millió belföldi utasunk utazott át így a Dunán. A híd felügyeleti elemei is kiemelkedők, online monitoring-rendszer működik, a híd pályaszerkezet alatti ellenőrzését pedig minden medernyílásba elhelyezett vizsgálókocsi segíti. A három hídszerkezet a nagyobb, felújítás jellegű beavatkozásokat is megkönnyíti majd, vasúti forgalomból származó környezeti zaj- és rezgésterhelést korszerű sínleerősítés, kompozit járólemez-felület és zajárnyékoló fal is csökkenti.”

(Nyitóképünkön a 014-es Planet Traxx zúz át Kelenföld felől egy IC-vel a legdélibb hídszerkezeten. Fotó: Vörös Attila)

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Közút Infrastruktúra

Újra van győztese az észak-erdélyi autópálya építésének, talán most már elkészül a hiányzó tizenhat kilométer Aranyosgyéresnél

MTI/iho   ·   2022.08.09. 17:20

Az osztrák Strabag és a német Geiger romániai leányvállalatainak a konzorciumát hirdette ki győztesnek a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság az észak-erdélyi A3-as autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti hiányzó szakaszának a megépítésére kiírt pályázaton.