Kerékpárosklub: rossz célt szolgál és pénzkidobás a Skycycle

– Jó ötlet-e ez az új légi kerékpárút?

– A kerékpáros közlekedést mindig is hajlamosak voltak a világban elkülönítve kezelni a közlekedés egészétől. Ezért aztán persze nem is fejlődik, mert nem is lehet a közlekedés egyik módját kiragadni az összes többi közül és külön foglalkozni vele. Nekem volt egy ötletem kiegészítésként ehhez a rendszerhez, hogy a gyalogosokat pedig alagutakba érdemes letenni, tehát a föld alatt lehet csinálni még egy hálózatot a gyalogosoknak, és akkor végképp semmi nem fogja zavarni az autós közlekedést. Ez nem egy integrált szemléletű gondolkodás, hanem éppen a régi típusú szemléletnek egy nagyon drága és nagyon nem költséghatékony megoldása.

– Ha megépülne, mi történne?

– Föl kell először is tekerni a felüljáróra, de mondjuk nem kell, mert mindenhol lifteket építenek, és akkor még drágább lesz. A föltekerés kifejezett akadálya a kerékpározásnak, mert van, aki nem tud, nem akar fölhajtani, az emelkedők sosem segítik a kerékpáros közlekedést, hanem akadályozzák. És akkor hol lesz le- meg följáró, minden háznál, vagy csak minden második háznál? Vagy esetleg minden kereszteződésnél vagy csak minden második kereszteződésnél? Mi van, ha én pont oda megyek, ahol nincs felüljáró? Akkor vissza fogok majd jönni?

– Ahogy mesélte ezt a fölhajtót, az autópálya-építés jutott eszembe, hogy az is attól lett egyre drágább, hogy minden település akart magának csatlakozást, felhajtót, és ettől aztán iszonyatosan megdrágult egy kilométernyi autópálya.

– Igen, pontosan. Drága is lesz, és használhatatlan is lesz. Minél több le- és fölhajtót csinálunk, annál több kereszteződést állítottunk elő. Az autópálya egyébként nem ennek a szinonimája, mert az autópályát kifejezetten arra találták ki, hogy a hosszú távú közlekedést meggyorsítsa. A rövid távra ott van a mellette lévő párhuzamos úthálózat. Aki két falu között akar menni, az nem megy rá az autópályára, hanem a másik úton vezet. De itt nem ez a helyzet. Annak esetleg van valami alapja, hogy nagy városközpontok között kiépítsék ezt a super highwayt, ami sokfelé már megjelent, és ennek esetleg egyes szakaszai fölemelkedjenek. Azonban az egésznek nem látom az értelmét.

New Yorkban például az egyik elhagyott magasvasutat kiépítették sétáló- és kerékpáros-övezetnek. Gyönyörű szép, de ott volt egy meglévő infrastruktúra, amit lehetett erre használni, és nem elsősorban közlekedési útvonal lett belőle, hanem inkább rekreációs szabadidő-terület.

– Londonban némileg az van, amit ön mond, hiszen itt a nagyobb városrészeket kötnék össze ezzel a magasban lévő kerékpárúttal. Ugye ott Kelet-Londont kötnék össze a Liverpool Street metrómegállóval, ami azért elég nagy távolság.

– Nem úgy kell kezdeni, hogy építünk egy elképesztő létesítményt, hihetetlen magas áron, hanem úgy, hogy megkeressük a helyét. Koppenhágában például épülnek „zöld utak”. Ott megtalálták azokat a folyóparti helyeket, ahol nagyon gyönyörű, széles, csendes, zöldben vezető kerékpárutakat építettek a városban. És elkezdtek az emberek – még a kerülőt is vállalva – közlekedni a kerékpárjukkal, mert nagyon kellemes. Ez egy jó megoldás. Sokkal olcsóbb és városépítészeti szempontból is jobb. Ezek a megemelt utak tönkreteszik a városképet is. Már próbálkoztak vele sok helyen magasvasúton, de rég rájöttek, hogy ez hiba, és bontják le őket.

– A biztonság volt a fő cél a tervezésnél, ahogy én olvastam.

– A biztonság Londonban nagyon sokszor fölmerül. Mérhetetlenül túl van lihegve, meg is van az eredménye: sokkal kevésbé növekszik Londonban a kerékpáros közlekedés, mint például Berlinben. Londonban minden arról szól, hogy milyen szörnyű a kerékpározás. Miközben ez nem igaz. A baleseti statisztikák sehol a világon nem ezt mutatják. Sőt, azt mutatják, hogy minél többen kerékpároznak, annál kevesebb nominálisan a baleset.

– A tervezők éppen arra hivatkoznak, hogy ötven százalékkal nőtt a kerékpáros-balesetek száma.

– Én ismerem a számokat. London nagyon sokat költ elkülönítő infrastruktúrára, Berlin más irányt követ. A németek kerékpársávokat alakítanak ki, tehát az úthálózatot próbálják meg újraértelmezni, és Berlinben harminc százalékkal nagyobb a növekedés aránya, mint Londonban. Pedig London korábban kezdte, és a brit fővárosban bevezették a public bike-ot is annak idején, és annak is kisebb a kihasználtsága, mint Párizsban.

– Szóval Budapesten ez nem lenne jó megoldás.

– Sehol nem tartom jó megoldásnak, nem csak Budapesten. Rossz célt szolgál és pénzkidobás.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!