Kína az autóipari átalakulás fókuszában

Kína gépkocsiállománya 2030-ig 180 millióról 280 millióra emelkedik, ezzel szemben a gépkocsik száma Európában 280 millióról 200 millióra, az Egyesült Államokban 270 millióról 212 millióra csökkenhet. A PwC előrejelzése szerint 2030-ra az új gépkocsik ötvenöt százalékát elektromos autók adják, a hagyományos belső égésű motor pedig lassan kihal. Azt is jelezték, hogy Kínában gyorsabban terjednek az elektromos autók, a megosztott és az önvezető közlekedési módok, így Kína válhat az autóipari átalakulás vezető piacává.

Kína vezető szerepe a direkt és indirekt ösztönzőknek, valamint az infrastruktúra fejlesztésének köszönhető. Ide sorolandó, hogy az új hajtáslánc-technológiát képviselő autókra (New Energy Vehicle, NEV) adott állami támogatás révén 2016 végén már több mint félmillió hibrid és elektromos autó rótta a kínai utakat.

Kína 2010-ben kezdte meg aktív támogatási politikáját, ennek eredményeként 2012-re már huszonöt „zöld” város volt az országban, több mint 27 ezer elektromos járművel. A kínai autógyártók és a kormányzat összehangolt erőfeszítései ellenére mégsem érték el céljukat a számok tekintetében. A PwC egy korábbi tanulmánya szerint 2011-ben a kínai autógyártók mindösszesen csak hatezer tisztán elektromos gépjárművet gyártottak le, töredékét az előirányozottnak. A számok láttán a kínai kormányzat a tizenkettedik ötéves tervben előirányozta az ötmillió, tisztán elektromos és plug-in hibrid gépjárművet, ezúttal 2020-ig bezárólag. Ekkor vezették be a keresleti oldal támogatását: egy-egy elektromos személygépkocsi vásárlásakor közel tízezer dollárnyi hozzájárulással.

A lemaradás behozása érdekében a kínai pénzügyminisztérium más minisztériumokkal összefogva kutatás-fejlesztés támogatásokat vezetett be, és továbbra is igyekeztek élénkíteni a keresletet. Ezért 2013-ban meghosszabbították az új elektromos járművek vásárlásának támogatását. Meghatároztak egy háromfázisos fejlesztési politikát, amelynek első szakaszában 2015-ig megvalósították a hibrid autók tömeggyártását, majd 2015 és 2020 között felgyorsítják a plug-in hibridek és a tisztán elektromos járművek fejlesztését, megteremtve a feltételeit annak, hogy 2020 után a tisztán elektromos gépjárművek is tömegesen elterjedhessenek. A szabályozás értelmében azokat a gyártókat, amelyek elektromos autók fejlesztésén és értékesítésen dolgoznak, Peking anyagilag is segíti.

Miután immár sikerült a célszámoknak eleget tenni, Kínában bevezetik a kvótarendszert, igaz a vártnál valamivel később. Eredetileg az Ipari Minisztérium 2018-ban már azt követelte volna a gyártóktól, hogy az eladásaik nyolc százalékát tegyék ki a környezetbarát modellek. A gyártók nyomására ezt elhalasztották, viszont 2019-ben az ipari és információtechnológiai minisztérium szabályozása értelmében legalább tíz százalékban alternatív hajtáslánc-technológiát alkalmazó gépkocsit kell gyártaniuk azoknak a cégeknek, amelyek több mint harmincezer hagyományos robbanómotoros autót adnak el évente. Ezt az arányt 2020-ban tizenkét százalékra emelkedik majd.

A kvótát pontrendszer alapján kell teljesíteni: teljesen elektromos autókra több pontot kapnak a gyártók, mint hibrid meghajtásúakra. Azoknak a vállalatoknak, melyek nem teljesítik a kvótát, vagy egy másik autógyártól kell megvásárolniuk a szükséges mennyiségű autót, vagy büntetést kell fizetniük. Ráadásul a követelményrendszer egyik előírása szerint a gyártási kvóta teljesítéséhez szükséges pontokat kizárólag a kínai hatóságok által jóváhagyott akkumulátortípusokkal szerelt elektromos autókkal lehet megszerezni. Az engedélyezett listán pedig kizárólag kínai akkumulátorgyártók szerepelnek.

A szigorú kvótarendszer ellenére, a támogatásokkal összefüggésben a gyártók alacsonyabb áron tudnak dolgozni, így a kínai elektromos autók iránt a világ minden tájáról egyre élénkebb az érdeklődés. Ősszel kezdték el tesztelni a BYD, a leggyorsabban növekedő kínai autóvállalat „BYD e6” nevű tisztán elektromos hajtású kocsiját. Számos taxivállalat és autókölcsönző jelezte vásárlási szándékát, hiszen a japán, amerikai és európai konnektoros autóknál lényegesen olcsóbb és az európai szabványoknak teljesen megfelel. Előnye, hogy a cég gyártja a világon a legtöbb tölthető akkumulátort az autóipar és a távközlési-elektronikai iparnak. Ugyancsak nagy az érdeklődés a Nio ES8 modell iránt, amelynek tömeggyártását decemberben kezdték el. Az autó 67 ezer 700 dollárba fog kerülni, ami majdnem a fele a Tesla Model X 126 ezer dolláros árának, így már most világviszonylatban kiemelkedő a kínai elektromos autó iránt az előmegrendelések száma.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!