Kis távolságokra, franciául
Az idősebb vasutas kollégák annak idején azt mondták, hogy az SNCF minden energiáját a TGV hálózat fejlesztésére fordítja, így a hagyományos hálózat és a regionális közlekedés nagyon elhanyagolt állapotba került. Ez a megállapítás a kilencvenes évek második feléig nagyjából igaz is volt, legalábbis a gördülőállomány életkorát tekintve. A jelentős változást az úgynevezett TER modell bevezetése hozta. Ennek lényege, hogy a regionális közlekedés támogatására szolgáló pénzeket nem kormányzati szinten osztják szét, hanem továbbutalják az egyes régiókhoz, és az SNCF az egyes régiók tanácsaival köti meg a közszolgáltatási szerződést. Ezáltal a településeknek nagyobb beleszólásuk van a közlekedésszervezésbe és a tarifarendszerbe, továbbá megrendelői szerepkörben jobban magukénak érzik a vasutat, és hatékonyabban tudják számon kérni a szolgáltatás megfelelő minőségét. Az ilyen vonatok TER, azaz Transport Express Régional márkanév alatt közlekednek. A TER modellt 1997-ben vezették be néhány kísérleti régióban. A kezdeti próbák sikeresnek bizonyultak, a szolgáltatások minősége javult, és az utasszám is növekedett, így mára Ile de France (Párizs környéke) és Korzika kivételével minden régióban ilyen modell alapján történik a közlekedésszervezés.
Az egyes régiók közszolgáltatási szerződései nyilvánosak. Érdemes belenézni például a Centre régió közszolgáltatási szerződésébe. A többszáz oldalas francia jogi szöveg természetesen nem túl érdekes, azonban a dokumentum végén a mellékletek között komplett arculati kézikönyvet és járműleltárt is találhat az érdeklődő.
A regionális tanácsok szerepe nemcsak a szolgáltatások megrendelésére korlátozódik, hanem gyakran a járműbeszerzések finanszírozásába is beszállnak külön szerződéseket kötve. A járműbeszerzéseket az egyes régiók összehangolják, és így nagyobb tételben kedvezőbb feltételekkel tudnak új vonatokat vásárolni. A járműveken általában feltüntetik a TER-régiójuk nevét és arculati elemeit. Az új beszerzések miatt feleslegessé váló régi járművek sokszor a román vasútvonalakon kezdenek második életet.
A közlekedésszervezésben ott is célkitűzés az ütemes kínálati menetrend kialakítása, de ezt még nem mindenütt sikerült elérni. Ha megnézzük a Rhone-Alpes régió járathálózatának térképét, akkor látható, hogy sok helyen van párhuzamos vonat- és buszközlekedés. Ennek oka, hogy a vonatok tipikusan a magyar gyors- és sebesvonatoknak megfelelően csak a nagyobb utasforgalmú állomásokon állnak meg. A mindenütt megálló személyvonatok helyett inkább buszokat közlekedtetnek. Szerencsére azonban a buszokon a vonatjegy és bérlet érvényes, az SNCF menetrendi keresőjében szerepelnek „Autocar” címkével, továbbá közvetlenül az állomások elől indulnak, így szervesen illeszkednek a TER hálózatába.
