Magyarország vasúti nagyhatalom – legalábbis kihasználtság szempontjából

Hazánk vasúthálózatát csaknem háromszor annyian veszik igénybe, mint amennyi a Baltikum–Balkán tengely átlaga. Az olcsó díjtermékek még inkább megerősítették pozícióját.

A vasút reális teljesítményét alapvetően nem a sínek hossza, hanem az azokon zajló utasforgalom mutatja meg: lehet egy ország vasúthálózata óriási, ha a szerelvények szinte üresen közlekednek, viszont egy kisebb hálózat is komoly szerepet tölthet be a mobilitásban, ha sokan használják. A két mutató együtt határozza meg, hogy a vasút valódi közlekedési alternatíva-e vagy csak egy letűnt korszak közlekedési módja.

Az utasforgalmat elemezve a mérőszám az utaskilométer/egy kilométernyi vasúti pálya, mely azt mutatja meg, összesen hány kilométert tesznek meg az utasok egy év alatt a vasúthálózat minden egyes kilométerén. Logikusan: mennél magasabb az érték, annál többen használják a hálózatot, alacsony értéknél viszont a rendszer inkább kiadást termel, mint valós profitot.

A Holdblog arról ír, hogy használat szempontjából a régiót tekintve a „Visegrádi négyek” a magasabb kihasználtságúak közé tartoznak. A versenyt régóta Magyarország vezeti, igencsak megelőzve a régió országait: pályakilométerenként csaknem 2 millió 15 ezer utaskilométert termel ki a régió második legsűrűbbjének számító hálózat, ami csaknem háromszorosa a Baltikum–Balkán tengely átlagának. A magyar eredmény körülbelül negyven százalékkal magasabb az 1 millió 438 ezres értékkel második helyet elérő Lengyelországénál.

A képzeletbeli dobogó legalsó fokára Csehország fért fel, 1 millió 82 ezer utaskilométer/vonalkilométerrel, a negyedik helyen pedig Szlovákia zárt, 984 ezerrel. A régió többi országának vasútja jóval alacsonyabb forgalmat kezel: Szlovénia 733 ezerrel a középmezőnyben található, a Litvánia pedig a sor végén kullog, mindössze 229 ezres eredménnyel.

A teljes régió jelentős növekedésről tesz számot az elmúlt húsz év tekintetében: a Baltikum–Balkán tengely átlaga 2006-ban még alig 600 ezer utaskilométer/kilométer volt, 2016-ra 534 ezerre esett vissza, 2024-re azonban 777 ezerre emelkedett – ez több mint harminc százalék a húsz évvel ezelőttihez képest. Az utóbbi éveket figyelembe véve 2020-as pandémia az egész térségben mélyrepülést okozott ideiglenesen, mára azonban helyreállt a forgalom, sőt, több országban rekordokat ér el azóta.

Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában látványos növekedés zajlik az elmúlt húsz év során:

• a csehek 721 ezerről 1 millió 82 ezerre ugrottak, kishíján ötven százalékos növekedést produkálva, a negyedik helyről a dobogóra fellépve;
• a polákok 904 ezerről 1 millió 438 ezerre növelték az értéket – ez 59 százalékos bővülés és stabil második hely;
• a teljes régió legnagyobb növekedését pedig északi szomszédjaink érték el: 605 ezerről 984 ezerre ugrottak, az ötödikről a negyedik helyre felkapaszkodva.

Szlovénia egy helyet tudott előrelépni, a kihasználtság 590 ezer helyett már 733 ezer.

Az érem másik oldala a Balkán-térség, ahol Bulgária és Románia lejtőn lefelé halad az eltelt húsz évet figyelembe véve. A bolgároknál a kihasználtság 582 ezer utaskilométer/kilométerről 372 ezerre esett vissza, ami 36 százalékos csökkenés és az ötödik helyről a kilencedikre való hátraesést jelenti. De a románok sem büszkélkedhetnek az eredményükkel: a 2006-os 748 ezres értékük helyett csak 543 ezret könyvelhetnek el, a harmadikról a hatodik helyre visszaesve.

A Baltikumot elemezve Lettország a gyengülők táborát erősíti: a húsz évvel ezelőtti 435 ezer utaskilométer/kilométer helyett csak 381 ezret produkáltak. Észtország és Litvánia azonban előre halad: előbbi országban 215 ezerről 329 ezerre, 53 százalékkal nőtt az utasforgalom, míg utóbbiban 151 ezer helyett már 229 ezer kilométert tesznek meg az utasok, 51 százalékos növekedéssel – összes forgalom szempontjából azonban ez még kevés a csodához: Litvániát a tizenegyedik, Észtországot a tizedik helyen kereshetjük mindvégig.

De térjünk vissza „e lángoktól ölelt kis” hazánkhoz! Alig hinnénk, de 2006-ban és napjainkban is a képzeletbeli dobogó aranyérmese, koronázatlan királya: húsz évvel ezelőtt 1 millió 171 ezer utaskilométer/kilométert könyvelhettünk el, 2024-ben pedig már 2 millió 15 ezret, ami 72 százalékos növekedés, kevesebb, mint húsz év alatt! Az elmúlt néhány évben ráadásul a Lázár János által irányított közlekedési szaktárca által 2023. május elsejével bevezetett, kedvező árú tarifarendszerrel: az olcsó Ország- és Vármegyebérletekkel, napijegy-jellegű díjtermékekkel még magasabbra emelkedett – jóllehet, ezt a növekedést a járműkapacitás nem igazán követte le.

A magyar vasút a legnagyobb mértékben kihasznált vasúthálózat a régióban, Bulgária és Románia forgalma csökkent, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a korábban is forgalmas hálózat még nagyobb fokozatra kapcsolt, a több mint másfél évszázada üzemelő vasúthálózat pedig a Baltikum–Balkán tengely nagy részén továbbra is fontos szerepet tölt be az emberek mindennapi mobilitásában.

(Nyitóképünkön: a 480 017-es Traxx a 16707-es számú, Záhony–Fonyód Aranypart Expresszel Siófokon, 2024. június 25-én. Fotó: Babusa István)