MÁV, GYSEV: még tíz évre a pályán
Hogy miért is kellett aláírni? Egyrészt, mert a 2011-től hatályos, ötéves szerződés már lejárt, másrészt az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012/34/EU irányelv (közismert nevén Recast), és a 2015-ben módosított Vasúti Törvény értelmében új alapokra kellett helyezni a nyílt hozzáférésű vasúti hálózatok üzemeltetését.
A Recast által kötelezőként megjelölt pályavasúti szolgáltatási feltételrendszereken és a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseken kívül az új szerződés a környezetvédelemre is kitér, továbbá – és minden felszólaló ezt emelte ki leginkább – átlátható, rugalmasabb gazdálkodást tesz lehetővé. A szerződés kiemelt funkciójából adódóan megtéríti a pályaműködtetőknek a bevételeikkel nem fedezett, indokolt költségeket, továbbá lehetőséget nyújt a költségtakarékos gazdálkodás honorálására is.
Egy újságírói kérdésre válaszolva elhangzott: a GYSEV adósságállomány nélkül indult neki az új ciklusnak, a MÁV Zrt. adósságát három lépésben kompenzálta a kormány. A pályamúködtetéshez és a személyszállításhoz szükséges állami hozzájárulás – ami a költségvetésben is külön tételként jelenik meg ezentúl – mintegy évi kétszázmilliárd, ebből a pályára jutó összeg körülbelül hetvenötmilliárd forint lesz.
A szerződést a MÁV Zrt. már, mint független pályahálózat-működtető (a Nemzeti Közlekedési Hatóság hitelesítette ezen státuszát) alkalmazza 2016. január 1-jétől, a GYSEV esetében az integrált üzemeltetés (mivel a pályavasút és a személyszállítás nem különül el) szerepel a most aláírt kontraktusban. A várakozások szerint a szerződéses alapon nyugvó finanszírozási háttér megteremtésével az állam és a pályaműködtető vasúttársaságok közötti együttműködése szabályozottabb lesz, és adottak az eredményes gazdálkodás feltételei.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
