Meg lehetett volna menteni a Mriját?

Megszólalt a pilóták egyike: a NATO januárban tanácsolta, hogy repüljék át a gépet biztonságos helyre.

Az aviatika egész világát megrázta, mondhatni globális sokkot okozott a hír, hogy a háború első napjaiban Kijev mellett megsemmisült a világ legnagyobb repülőgépe, a típus egyetlen példánya, az An-225-ös. Igaz, nem ez volt a háború legfontosabb vagy legszörnyűbb momentuma, de sokaknak ez tette először kézzel foghatóvá, mi is zajlik Ukrajnában.

Mint akkor összefoglaltuk, a hathajtóműves óriást eredetileg a szovjet űrrepülőgép-program főszereplőjének szánták volna, hogy a hátán hordozza a Burant, amely azonban csak egyszer repült a föld körül, a gépet sok évre magára hagyták, majd átépítették, hogy alkalmas legyen kereskedelmi forgalomra, azóta rövidebb-hosszabb leállásokkal tarkítva lett a különlegesen nagy terjedelmű és/vagy súlyú rakományok egyedülálló képességű szállítója, amelynek feltűnése bárhol a világban rengeteg embert mozgatott meg, mondhatni, ez volt a legszeretettebb repülőgépek egyike a földön.

Talán ezért is volt, hogy sokan nem akarták elhinni a szomorú hírt a pusztulásáról. Amikor beszámoltunk arról, hogy a gép valószínűleg nem élte túl a reptér elleni támadást, portálunk is sok durva támadást kapott emiatt a közösségi oldalakon, de aztán nyilvánosságra került egy igazán autentikus híradófelvétel a roncsról.

Ami akkor sokakat külön megdöbbentett. vajon miért nem repült el saját szárnyán még a háború kitörése előtt vagy annak első óráiban a gép, miért nem menekült el a Hosztomeli repülőtérről. Az üzemeltető Antonov Airlines annyit közölt, hogy a gép nem volt repülőképes állapotban, más források hajtóműproblémát, illetve leszerelt hajtóművet vagy hajtóműveket emlegettek.

A mostani meglepő fordulat: a gép egyik pilótája, Dmitro Antonov (csak névrokona a gyártó alapítójának) néhány napja videónyilatkozatot tett, aminek az volt a lényege, hogy a NATO figyelmeztette a céget a veszélyre, de az Antonov vezérkara ezt figyelmen kívül hagyta.

Elmondása szerint még januárban a vállalathoz tartozó, németországi központú Antonov Logistics kapta a jelzést a NATO-tól, amely szerint közeli az orosz támadás Ukrajna ellen, és hogy „okos lenne” a gépet átrepülni Lipcsébe. Dmitro Antonov szerint a NATO sem kapott választ, a cégvezetés sem hozott döntést. A pilóta azt is elmondta, hogy a nyilatkozata óta „fenyegetést kapott” az Antonov vezetésétől, de nem részletezte, hogy ez milyen természetű volt, mindenesetre „blokkolták a telefonját”, ezért tette közzé interneten a maga szövegét.

Ha a NATO külön javaslata a Mrija biztonságba helyezéséről valóban már januárban megtörtént, az biztos, hogy a vállalat utána még több kereskedelmi repülést hajtott végre a géppel, Dániában is járt, illetve a lengyelországi Rzeszów repülőterén is volt, ami – utólag – szintén szóba került, mint egy közeli biztonságos hely az óriásnak.

Ugyanakkor a pilóta nem tért ki arra a kérdésre, hogy valóban repülőképes volt-e a gép a háború kitörésekor, mi az igazság a hajtóművek dolgában. Azon a bizonyos orosz tévéfelvételen a gép balszárnya alatt ott lászik mindhárom, az összeroskadt jobb szárnyról nem látszik tiszta kép, mintha onnan hiányzott volna egy vagy két külső hajtómű.