Nem a gazdagok játékszere, hanem a fellendülés eszköze
Az üzleti repülés legnagyobb évi találkozója és konferenciája, az amerikai NBAA konvenciója és kiállítása a floridai Orlandóban a hurrikán elvonulása után rendben megnyílt. A körülmények szerencsés összejátszása, vagyis hogy Sandy nem zavarta meg a gyönyörű gépek és gyártóik, forgalmazóik valamint felhasználóik gyülekezetét, tovább erősítette a mérsékelt optimizmust, ami megelőzte a megnyitót. Az elmúlt évek gazdasági recessziója visszavetette az üzleti gépek forgalmát, egyben felerősített bizonyos tévhiteket is ezzel a repülési ággal kapcsolatban, a konvenció jele és egyben eszköze is lehet az ágazat fellendülésének.
Az NBAA elnöke, Ed Bolen a Flight International számára adott interjújában az elmúlt négy évet komoly megpróbáltatásként jellemezte. A gazdasági visszaesés mellett Bolen éppenséggel az üzleti repülés körüli félretájékoztatásokat említette, ráadásul az egyik olyan személyiség, aki epés megjegyzéseket és népszerűnek hangzó, de az iparágra nézve súlyosan hátrányos javaslatokat is tett, nem volt más, mint Barack Obama, aki egy elnökjelölti tévévitában kifogásolta az üzleti gépek beszerzésére vonatkozó vállalati adókedvezmény mostani rendszerét.
Európában az Egyesült Államokhoz képest még sokkal több a félreértés, az előítélet az üzleti repüléssel kapcsolatban, ez késztette az Oxford Economics nevű tanácsadó céget alapos vizsgálódásra az üzleti repülés valóságos gazdasági funkciójáról. Például ez a tanulmány mutatta ki azt az első hallásra meglepő adatot, hogy egy-egy üzleti businessjet-út egy-egy utasa a maga repülésével annyit tesz hozzá a nemzeti össztermékhez, mint egy szokásos menetrend szerinti járat kilenc utasa együttvéve. A másik fontos adat: az üzleti repülések 96 százaléka olyan városok között történt, amelyeket nem köt össze menetrend szerinti légijárat.
A közvélemény sztereotípiáival ellentétben az üzleti gépek repülésének túlnyomó többsége nem gazdag személyek magáncélú utazgatása, hanem döntéshozók, menedzserek üzleti útja, akiknek a tárgyalásai, döntései meghatározóak lehetnek Európa gazdasági helyzetére, a válságból való kilábolásra nézve. Az európai üzletigép-flotta nyolcvan százaléka nem is magánszemélyek, hanem cégek, vállalatok tulajdona, ezek a cégek pedig szinte mind ott szerepelnek az ötven legfontosabb európai gazdasági szereplő listáján. Az üzleti repülés rugalmassága a legfontosabb indok, amiért ezek a cégek ilyen közlekedési módszert alkalmaznak.
Ugyancsak érdekes adatok kerültek elő arról, mennyire fontos lehet az üzleti repülés illetve egy-egy üzleti repüléssel foglalkozó légikikötő környezetében. Farnborough, a London közelében fekvő repülőtér ezer embernek ad munkahelyet, de további négyezernek nyújt megélhetési lehetőséget a repülőtér környékén. A NetJet új megrendelése 5000 álláshelyet tart fenn Bristolban, ugyancsak komoly fejlesztések várhatók Párizsban a le Bourget repülőtéren. A kisebb repterek életben tartására nézve a businessjet-forgalom azért is különösen fontos, mert közben a menetrend szerinti regionális utasszállítás visszaesett, ezt a reptér forgalmában és az elérhetőség szempontjából is sikeresen pótolja az üzleti repülés.
Mindent összevetve tehát az üzleti repülés több szempontból is fontos tényezője az európai gazdaság felpörgetésének, a recesszióból való kijutásnak: a kérdés csak az, folytatják a gondolatmenetet az európai üzleti repüléssel foglalkozó szervezet, az EBAA vezetői, hogy felismerik-e mindezt a politikusok, törvényhozók. Ezügyben túl sok ok viszont nincs az optimizmusra: az Európai Bizottság az üzleti repülés kárára akartja átdolgozni az európai slot-rendszert, az olasz kormány pedig duplán adóztatja az üzleti gépeknek nemcsak a tulajdonosait, hanem az utasait is, aminek következtében az országban máris visszaesett az üzleti légiforgalom.