O'Leary: Nem hagyja el a Ryanair Budapestet

Marad a bázis is, de kevesebb lesz a járat és ritkításokra is számítani kell. 

Sokak várakozásával ellentétben Michael O’Leary keddi koradélutáni sajtóértekezletén nem jelentette be az európai diszkont légitársaság teljes kivonulását Magyarországról. Sőt, nem zárják be a budapesti bázist, de mivel a különadó miatt sokkal drágábbá vált az országban a működés, ezért csökkenteni fogják az induló járatok számát, valamint meglévő járatok gyakoriságát is csökkentik télen. Ennek eredményeként 4,9 millióról 4 millióra csökken az utasszám.

A bejelentés tulajdonképp nem jelent igazán komoly válságot vagy visszaesést a Ryanair szokásos őszi-téli intézkedéseihez képest, hiszen a légitársaság eddig is általában jelentősen csökkentette járatai számát és gyakoriságát a nyári csúcs-szezon lefutásával. Az Airportal a cég éves beszámolóját idézi, eszerint a mintegy 500 gépes flottából

• a 2021-es pénzügyi évben 75,
• 2020-ban 64,
• 2019-ben 65,
• 2018-ban 60,
• 2017-ben és 2016-ban 40,
• 2015-ben 50,
• 2014-ben 70

repülőgépet küldött pihenőre a cég.

Vagyis mondhatjuk, a budapesti csökkentés beleillik ebbe a képbe, és mivel a bázis is megmarad, az alkalmazottaknak attól sem kell tartaniuk, hogy munkájukat más, a környező országok valamelyikében működő központon kell majd folytatniuk.

O’Leary a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, annak ellenére nem vonulnak ki, hogy Magyarország drágább hely lett, de 53 útvonal helyett csak 45 lesz elérhető, és azokat is ritkábban repülik. A társaságot sújtó 300 millió forintos bírság dolgában pedig arra számítanak, hogy veszíteni fognak a magyar bíróságon, de továbbmennek az EU bíróságra. Ugyanakkor a különadó jegyekbe való beépítése miatt drágábbá vált a Magyarországra való utazás, ezért kevésbé vonzóvá válik a külföldiek számára. Szerinte emiatt inkább a környező országokat fogják választani a turisták.

Érdemes ezen a ponton megemlíteni, hogy kétféle vitáról van szó a magyar kormány és a légitársaság között. Az egyik az extraprofitadó bevezetéséről szól, amelyet a légitársaságoktól a kiszolgáló társaságok közbeiktatásával szed be az állam, Európán belüli járatokon utasonként közel 4000, más országokba való utazáskor 9750 forintért utasonként. A Magyarországon működő légitársaságok közül ezügyben a Ryanair és vezére tiltakozott leghangosabban, ráadásul ez volt ismereteink szerint az egyetlen olyan légitársaság, amely visszamenőlegesen értelmezte az intézkedést, és azokra is ráterhelte, akik az intézkedés bevezetése előtt vettek repülőjegyet, de az intézkedés bevezetése utáni járatok valamelyikére.

A 300 millió fontos tétel a fogyasztóvédelem felől kvázi független az extraprofitadó ügyétől, ezt a Ryanair utaskiszolgálási hiányosságokért kapta, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatával megtévesztette a fogyasztókat. Történt ez azután, hogy O’Leary emlékezetesen kemény hangvételű vitába keveredett minderről elsősorban Nagy Márton miniszterrel.

Ahhoz képest, hogy a Ryanair az elmúlt hetekben hasonló sorozatos ütközésbe került Belgiumban és kiszállt Brüsszelből, igaz, csak Charleroi-ig vonul vissza és oda telepíti gépeit, vagy hogy Athéni bázisát is bezárja, ugyancsak a magas költségek miatt, a budapesti bejelentés egyáltalán nem tűnik olyan drasztikusnak, mint ahogy azt az első híradások kissé hangzatosan állítják.

Az majd a részletekből derül ki, hogy mely vonalakat érint leginkább a változás, de gyanítható, hogy a Ryanairnek vannak olyan budapesti érdekeltségei, amelyeket sajnálna feladni: a sajtóértekezlet hangzatos és fenyegető volt, mondhatni O’Leary arculatvesztés nélkül válaszolt a helyzetre de a legértékesebb tételeket, mondjuk például a londoni összeköttetést, megtartja most is. Mert a jóltöltött járatok ebben a háborúval nehezített, magas kerozinárakkal sújtott környezetben. És a Ryanair azt is végiggondolhatta, hogy kár is lenne az azért továbbra is élénk magyarországi piacot átengedni a konkurenciának.