Orosz teher fel, ukrán személy le

Molnár András   ·   2012.01.27. 12:00
rusuk_lil

Huszonöt jelentős nagyvállalat az orosz iparból – ez a biztosítéka annak, hogy az RZD számára megéri közel harmincmilliárd dollárt fektetni a vasúti infrastruktúra bővítésébe, fejlesztésébe. A cégek vállalták, hogy fizetni fognak a rendelkezésre álló nagyobb kapacitásért, így garantálva a nagyarányú fejlesztések megtérülését. A csatlakozók között a fém-, olaj- és vegyipar, valamint a szénkitermelés prominens képviselőit találhatjuk, így az oroszok valószínűleg aggodalmak nélkül kezdenek majd a munkálatokhoz.

Az orosz tehervasúti infrastruktúrára ugyancsak ráfér már a fejlesztés</br>(fotó: Tevan Imre)

Eközben Ukrajna vasútja változatos képet mutat. A személyszállítás nem lehet nyereséges – ezt sokan megingathatatlan tényként kezelik, de amikor egyetlen év alatt 19,4 százalékkal nő egy személyszállítási ágazat vesztesége, ott már komoly a baj. Az UZ a távolsági vonatokon sokat bukott, az elővárosi forgalmon remélhetőleg kevesebbet, 2010-hez képest „csak” mintegy tíz százalékkal többet fog bukni, miután megnyirbálta úgy a járatokat, mint a megállókat (elmondásuk szerint az igényekhez igazodva). A másik véglet: a nemzetközi jegyek ára csökkenni fog északkeleti szomszédunknál, miután adómentessé vált a nemzetközi vasúti utazás. Ugyanakkor a nemzetközi poggyászjegy és áruszállítási díj ugyanazon rendelet nyomán húsz százalékkal növekszik.

Bővülést jegyez az ukrán teherkocsigyártás, amely harmadával növekedett az elmúlt évben. A 2011-ben legyártott 52 300 teherkocsi a független Ukrajna történelmében új rekordnak számít. A válság alatt komoly ingadozást mutatott az ágazat teljesítménye (akár ötvenszázalékos növekedést, illetve csökkenést is tapasztalhattunk), de mostanra úgy tűnik, stabilizálódik a helyzet.

Az ukrán vagongyártás egyik leggyakoribb terméke ez a nyitott teherkocsi</br>(kép: <a href=http://www.kvsz.com>Krjukov Vagongyár</a>)

Zajlik az ukrán vasút darabolása is: a parlament nemrég küldött el egy törvénytervezetet ellenőrzésre, amelynek célja az UZ nagyjából a magyar mintához hasonló átalakítása: a fő profilhoz nem vagy csak lazán kapcsolódó üzletágak leválnának a társaságról, és akár privatizálva, akár leányvállalatként folytatnák tevékenységüket. Szóba került az is, hogy a vasúti szolgáltató anyavállalatot is eladná az állam, ennek a feltételei azonban még kidolgozásra várnak.

Kapcsolódó hírek