Pécs-Pogány, mint a Roszatom repülőtere?

„Egy osztrák felségjelzésű, hatalmas, hófehér Bombardier magánrepülőgép érkezett, majd repült tovább szerda kora délután a pécs–pogányi légikikötőből” – írja a Magyar Nemzet. A mellékelt fotó tanúsága szerint az illető OE-IEO lajstromjelű szép  madár egy Global 6000 típusú kéthajtóműves, nagykabinos, ultranagy (több mint 11 ezer kilométeres) hatótávolságú üzleti/vállalati gép. Valóban nagynak számít, de csak üzleti kategóriában. A bécsi székhelyű, business jeteket üzemeltető és bérbeadó MJet nevű cég repülteti, 12-13 személyre berendezve. A flottában szerepel még ezen kívül több Gulfstream, két Embraer Legacy, három Fokker 100-as, egy „sima” A320-as és egy üzletigép-kiadásban repülő Airbus ACJ319 is.

A lap szerint a géppel Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom vezérigazgatója érkezett, aki először Paksra látogatott, majd ismerkedett a pécsi légikikötővel. A lap (más) sajtóértesülésre hivatkozva feltételezi, hogy a magyar kormány megállapodhat, vagy előzetesen talán már meg is állapodott az orosz atomenergetikai óriással arról, hogy a paksi bővítéshez szükséges ipari és magáncélú légi forgalmat is Pécs–Pogányt használva bonyolíthatják le.

Az ügylet a lap „nem hivatalos, ám több, egymástól független forrásból származó információja” szerint annak az akciónak a része, amelynek során a kormány végül megmenti a csőd szélén táncoló, hozzávetőleg 7,5 milliárd forintos működési hiányt felhalmozó pécsi önkormányzatot, kifizeti Pécs tartozásait, cserébe az állam gyakorlatilag bevásárol a megyeszékhelyen, a legnagyobb tétel a kormány pécsi listáján a Pécs–Pogány repülőteret működtető cég felvásárlása lehet.

Az állam a repteret átvétele után kis túlzással azonnal bérbe is adná a Paks II.-t építő Roszatomnak. A repülőtér észszerű választás lenne az oroszoknak is, hiszen van közvetlen autópálya-csatlakozása. A sztráda Pécsről a dunai kikötővel rendelkező Mohács felé halad, és a fővárosig futó autópályának Paksnál is van lehajtója. Ráadásul a személy- és teherautó-forgalom sem jelentős a Pécs–Szekszárd, de még a Pécs–Paks vonalon sem, írja a lap.

A Roszatom beruházási terveiben láthatóan más esetekben is fontos helyet foglal el a légi megközelítés, így van ez például azzal a másképp valóban nehezen elérhető sarkvidéki településsel, ahol a cég elkészíti a világ első úszó atomerőművét. A „Lomonoszov akadémikus” nevű létesítményt egy szentpétervári hajógyárban készítik, a Bering-szoros közelében lévő város repülőterének fejlesztéséről maga Medvegyev miniszterelnök-helyettes tárgyalt a helyi vezetőkkel. Azon a fantáziaképen is szerepel egy újonnan épített repülőtér, ami a Roszatom finnországi beruházásáról készült, igaz, a Hanhikivi erőmű programját a finn hatóságok épp a napokban állították le a tervek hiányosságai miatt.

Érdekes kapcsolódása a Roszatomnak a repülőgépiparhoz, hogy egyik leányvállalata a modern repülőgép-konstrukcióknál egyre fontosabbá váló szénszálas kompozitok gyártásába is belefogott.

A pécsi repülőtér évtizedekig azon a területen működött, amelyet ma az Uránváros néven ismert lakóövezet foglal el, a várostól délkelet felé kilenc kilométerre Pogány község mellett kiépített új repteret 1956-ban kezdték használni, elsősorban sportrepülőtérként. Az 1500 méteres szilárd burkolatú pályát 2003-ban avatták, és ezen három éven át közlekedett az Austrian közvetlen járata a baranyai főváros és Bécs között. 2007-től görögországi, bulgáriai chartereket indítottak, de néhány éve ezek is leálltak, és a korábban megálmodott müncheni összeköttetés sem valósult meg.

A reptér jelenlegi pályája a hosszát és teherbírását tekintve leginkább regionális jetek és légcsavaros-gázturbinás gépek fogadására és indítására alkalmas. A pálya meghosszabbítása 2140 méteresre már többször szóba került, a cél elsősorban az lenne, hogy az európai erősödő diszkont-forgalomba kapcsolódjon be a légikikötő és szolgálja ki a maga vonzáskörzetét. A müncheni kapcsolat abból a szempontból ígéretes lenne, hogy Pécsett egyre több német diák tanul.

Ezzel kapcsolatban azonban komolyak az akadályok, egyrészt a pálya meghosszabbítása hírek szerint a környékbeli településen lakók tiltakozásába ütközik, másrészt a város erre nem ad pénzt, Pécs alpolgármestere egy tavalyi nyilatkozatában is azt mondta, elsősorban külső befektetők igénye szerint és az ő pénzükön lehetne fejleszteni, a város erre nem költ. – A debreceni példa is jól mutatja, hogy nehezen kitermelhető a fenntartása. A fapados légitársaságok ugyanis a reptér oldaláról történő tetemes anyagi áldozatvállalás mellett teszik meg, hogy használják regionális reptereket. A mi célunk az, hogy a város kasszáját ne terhelje meg ilyesmi, a repülőtársaságok képesek legyenek kitermelni költségeiket, ne szoruljanak rá a helyi forrásokra – nyilatkozta Girán János.

A pécsi repteret legtöbbször Debrecenhez hasonlítják, ami viszont csalóka, hiszen a kelet-magyarországi légikikötő eleve nagy területet és már hosszabbításra nem szoruló pályát örökölt. Az általános képet tekintve tehát inkább alakul egy olyan regionális repülőtér képe, amelynek forgalmát az eseti repülések mellett elsősorban a környékre települt vállalatok, multik rendszeres repülései adnák, ezügyben az úttörő Magyarországon leginkább Győr, ahol menetrend szerinti utasszállításra alapítani a reptér adottságain túl már csak azért sem volt érdemes, mert túl közel van hozzá Bécs és Pozsony, viszont a Győrben működő Audi és más cégek eltartják a légikikötőt. Vagyis ha a Roszatom a paksi építkezés, illetve erőmű kiszolgálására Pécsre települne, az valami hasonló modell lenne, mint a győrié.

A pécs-pogányi repülőtérrel kapcsolatban ugyanakkor néhány hete más hírekről számolhattunk be: az erősen fejlődő, és eddig Kecskemét környékén működő Magnus Aircraft, amely komoly mennyiségben tervez kétüléses kisgépeket gyártani és a későbbiekben pilóta-akadémiát is beindítani Pécs-Pogány repülőterén, augusztus végén jelentette be, hogy a reptéren induló beruházásához kétmilliárd forintos, vissza nem térítendő állami támogatást kap.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!