Pilóták, kabinszemélyzetek kontra cégvezetők

A vizsgáló hatóság sokféle szabálytalanságot fedezett fel a tajvani TransAsia ATR-ének katasztrófája óta a különböző tajvani légicégeknél. A friss megállapítások szerint például a társaságok számos munkaügyi előírást szegtek meg, és ez ugyanúgy vonatkozik a nemzeti légitársaság, a China Airlines gyakorlatára, mint sok máséra, köztük a TransAsia egyik leányvállalatára, a V Airre is.

A megállapítások szerint a cégek vagy túldolgoztatták a személyzeteket a 12 órás limiten, vagy egyáltalán nem is vezettek pontos kimutatást a ledolgozott időről. A China Airlines és a TransAsia kabinszemélyzete kifejezetten olyan instrukciókat kapott, amelyek szerint a Tajvan–Hongkong illetve Tajvan–Tiencsin-vonalakon túl kellett dolgozni a munkaidőn, a havi 46 órás szolgálatot is jóval meghaladta a személyzetek munkaideje.

A China Airlines állománya és a cég vezetése között egyébként odáig fajult a konfliktus, hogy a túldolgoztatás miatt januárban a dolgozók egy időre blokád alá vették a cég igazgatósági épületét. Erre a vezetés az akcióban részt vevők közül több embernek a felfüggesztésével válaszolt, úgyhogy a személyzetek követelései között most már ezek visszavétele is szerepel.

Nemcsak Ázsiában tapasztalható a repülőszemélyzetek és a cégvezetések ellentéte. Mint arról korábban beszámoltunk, a Lufthansa állományát tömörítő szakszervezet ismét bejelentette, hogy idén is munkabeszüntetésekkel próbálja rávenni a cég vezetését a követelései elfogadására, főképp a korkedvezményes nyugdíjakkal kapcsolatban, de a háttérben erősen motiválja az érdekvédelmet az új diszkont Lufthansa-vállalkozás, az Eurowings megalakulása körüli vita is.

A cég vezetése ugyan a teljes tavalyi pénzügyi jelentést csak márciusban hozza nyilvánosságra, de annyit közreadott, nyilván az újabb sztrájkfenyegetések egyfajta válaszaként, hogy a 2013-as 407 millió eurós profit után 2014 732 milliós adózás utáni veszteséget hozott, miközben az üzemi eredmény 954 millió euró volt, de a tavalyi pilótasztrájkok összesen 232 millió euróval járultak hozzá a negatív eredményhez.

Végül egy másfajta vita cégvezetés és repülő személyzet között: a brit légügyi hatóság döntése szerint a British Airways április közepéig kell, hogy reagáljon arra a halottkémi jelentésre, amely egyértelművé teszi, hogy 2012-ben egy BA-pilóta, Richard Westgate valóban mérgező szervesfoszfátok belélegzése következtében hunyt el, és ezek a veszélyes anyagok valóban jelen lehettek a pilóütafülkékben.

Mint a korábbi vizsgálatok alapján beszámoltunk róla, az egészségre ártalmas gázok a hajtóművektől elvezetett és a kabinban lévő túlnyomás fenntartására szolgáló levegőben jelenhettek meg, és a halottkém szerint sürgős intézkedésekre van szükség a hasonló esetek elkerülése érdekében, mivel nincs a pilótafülkében olyan berendezés, ami a veszélyes anyagok jelenlétére utal, a pilóták is rosszul lehetnek ezektől és ezzel az utasok élete is veszélybe kerülhet. A légitársaság egyelőre nem akarta kommentálni a döntést.

Az ügy végső kimenetele igen komoly hatással lehet a légiközlekedési iparágra, emlékeztet a Flightglobal, hiszen a ma üzemeltetett modern utasszállítók közül a Boeing 787-es az egyetlen, amelyben a kabin nem a hajtóművektől elvezetett levegőből kapja a túlnyomást.

A repülőgépek pilótafülkéjében illetve kabinjában megjelenő füst nem is annyira ritka jelenség: legutóbb épp Budapesten volt kénytelen megszakítani útját a Thomas Cook egyik 757-ese Szófiából Gatwick felé, mert személyzet füstöt észlelt a pilótafülkében.

* * *