Százötven éves az államvasút

Huszonkét éve, 1996-ban nagyszabású eseménnyel, egy nemzetközi mozdonyparádéval ünnepelte a MÁV az angyalföldi vasútállomáson, hogy százötven évvel azelőtt nyitották meg az első vasútvonalat Magyarországon. 1868-ban, pont százötven éve szintén történt valami fontos. Az idén elmaradt a júliusi nagy esemény, de reményeink szerint szeptember második hétvégéjén mégis lesz valamilyen központi rendezvény. Addig is, a hétvégén juliális lesz, azaz megrendezik a 68. vasutasnapot Budapesten, Békéscsabán, Celldömölkön, Dombóváron, Nyíregyházán és Szolnokon.

Hogyan is alakult meg a MÁV? Ha már történészkedünk, akkor először is nézzük meg, hogyan alakult ki a vasút. Mindenki hallott Stephenson Rocketjéről, sokan talán a Monarchia első vasútjáról is, az 1832-ben Linz és Budweis (ma České Budějovice) között megnyitott lóvasútról. A legelső vassíneken közlekedő és üzemképes, nagynyomású gőzzel működő mozdony azonban Richard Trevithick nevéhez fűződik, aki 1802-ben építette meg a 914 milliméter nyomtávú Coalbrookdale mozdonyt egy bánya számára.

Trevithick később továbbfejlesztette elképzelését és három másik mozdonyt is épített. Az utolsó, Catch me who can nevű (magyarul: Kapj el, ha tudsz!) 1808-ban a mai London Euston pályaudvar közelében található Bloomsburyben egy körpályán közlekedett, és az érdeklődők menetjegy váltása ellenében utazhattak is rajta, mintegy cirkuszi mutatványként. 1812-ben gyártotta Matthew Murray a Salamanca nevű fogaskerekű mozdonyát, ami a Middletoni vasúton üzemelt. A legidősebb megőrzött mozdony az 1814-ben elkészült Puffing Billy, amit a londoni Science Museum (tudományos múzeum) kiállításán tekinthetünk meg. Konstruktőre William Heddley volt.

Láthatjuk, hogy már közel negyed évszázad eltelt az első gőzmozdony megépítése óta, amikor sor került a Stockton & Darlington vasút megnyitására, ahol már George Stephenson Locomotion No. 1. nevű mozdonya közlekedett. Ezt követően, 1829-ben rendezték meg a még épülő Liverpool & Manchester Vasúton a rainhilli versenyt, ahol bemutatkozott a fia, Robert Stephenson által megépített Rocket is. Szintén ő építette 1831-ben az első Amerikában üzemelő mozdonyt, a John Bullt, ami jelenleg a főváros Washington nemzeti történeti múzeumának kiállítási darabja.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában is ekkortájt építették meg az első vasútvonalat, de még lóvontatással, lásd fentebb. Az első gőzvontatású vonal az 1838-ban megnyílt Ferdinánd Császár Vasút (avagy: Norbahn) volt, Bécs és Břeclav között. A társaság kéttucatnyi vonala közt a legjelentősebb viszonylat a krakkói lett. Magyarországon (a kőbányai lebegő vasutat nem beleszámítva) az első gépüzemű vasútvonal Pest és Vác között a Magyar Középponti Vasúttársaság révén nyílt meg, 1846. július 15-én. A megnyitó vonatot a Belgiumban gyártott Pest és Buda mozdonyok továbították. Ennek az eseménynek három év múlva lesz a százhetvenötödik évfordulója.

Két évtized alatt, a kiegyezés évére, már 2341 kilométer vasútvonal épült Magyarországon. Ezek a vasutak különleges engedélyekkel, feltételekkel alapított magánvállalkozások voltak, amelyek működését az állam különféle kedvezményekkel segítette, és sok esetben jelentős profitot hoztak tulajdonosaiknak. 1867-ben a kormány felhatalmazást kapott a vasút- és csatornafejlesztésre fordítható államkölcsön felvételére.

Ez a felhatalmazás tette lehetővé, hogy az egykori Losonci indóház (ma a bezárt Józsefváros pályaudvar) és Salgótarján között egy évvel korábban megnyitott vasútvonalat üzemeltető Magyar Északi Vasút részvényeit a kormány megvásárolja. A szerződést 1868. június 30-án írták alá, így másnaptól állami tulajdonba került a társaság. Ez lett az első állami vasút Magyarországon, pont százötven éve. Nevét azonban csak 1869-ben változtatták meg Magyar Királyi Államvasutakra, amely a mai MÁV jogelődje.

Ugyanekkor az államvasúthoz került a már az építés során államkincstári kezelésbe vett Zákány–Zágráb vasútvonal, majd 1876-ban az első ténylegesen államosított vasúttársaság (Magyar Keleti Vasúttársaság), amit később több további államosítás követett, illetve a két  világháború közötti időszakban a MÁV lett a legtöbb helyi érdekű vasút üzemeltetője, kezelője is. Érdekes, hogy bár 1932-ben állami kezelésbe vették a Déli Vasút utódjaként létrejött Duna–Száva–Adria Vasutat is, ami ezt követően gyakorlatilag a MÁV részeként üzemelt tovább, tényleges államosítása csak a hatvanas években történt meg.

A MÁV szervezete nem egyik napról a másikra alakult ki. Először az építés alatt álló fiumei vonal kapcsán a zágrábi üzletvezetőség alakult meg. A budapesti üzletvezetőség évekig az igazgatóság tagjainak és elnökének lakásán működött, majd bérelt pesti lakásokban. Az Andrássy út 73-75. számú bérpalotát 1876. szeptemberében adták át a Magyar Királyi Államvasutak igazgatósági irodái részére. Az épületet kifejezetten a vasúttársaság igazgatási céljaira építették akkor, amikor a vállalat még csak a mai vonalainak töredékével rendelkezett, és a központi igazgatási létszám sem haladta meg a 300 főt.

Van egy másik dátum is, ami a köztudatban forog, 1868. december 10-e. Ez nem a Magyar Északi Vasút államosítása vagy a Magyar Királyi Államvasutak megalapítása lenne, hanem az 1868. évi XLIX. törvénycikk dátuma, ami azt rendeli el, hogy az egy évvel korábban megnyitott Pest–Salgótarján vasútvonal állapotát hozzák a forgalom igényeinek megfelelő állapotba, illetve biztosítja a fedezetet ehhez, valamint a Besztercebányáig történő meghosszabbításhoz. Ugyancsak ebben a törvénycikkben rendelték el a Károlyváros–Fiume vasútvonal munkálatainak folytatásának, illetve a Hatvan–Miskolc–Putnok és Hatvan–Szolnok vonalak megépítésének finanszírozását.

A jeles esemény alkalmából a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban tartottak megemlékezést vasárnap, illetve a hatvani népkertben még a hét elején beemelték új kiállítási helyükre az állomáson az elmúlt években kozmetikailag felújított két gőzmozdonyt, az 520 075 pályaszámú Bumbardót és a 411 264 pályaszámú Trumant. Hétfő délután a szegedi MÁV Igazgatóság palotájában tart Lapis András szobrászművész előadást a MÁV megalakulásáról.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!