Szentes József: Az elúszott kohéziós alapok miatt a legnagyobb vesztes a romániai vasút
A Krónika Online-nak adott interjúban Szentes József elmondta, a „megvalósítási tervek nem voltak reálisak, mert nem valós terepfelmérés és nem megalapozott mérnöki munka állt mögöttük. A »tűzoltó« stílusban elkészített előzetes tanulmányokat az uniós követelmények figyelembevételével átkozmetikázták. Az okok közé sorolandó a közbeszerzési törvények nehézkes alkalmazása és a környezetvédelmi engedélyek igen nehézkes beszerzése is.”
Az európai uniós klímavédelem felértékeli a vasúti személy- és áruszállítást. Azok az uniós tagországok, amelyekben már évekkel korábban masszív fejlesztések indultak a vasúti infrastruktúra terén, jelentős lépéselőnybe kerülnek az olyan országokkal szemben, mint Románia, amelyik a vasúti közlekedésben (is) utolsó helyen áll az uniós tagországok között. Az Európai Bizottság 2019-es jelentésében rámutat: az összes tagország közül Románia költött a legkevesebbet a vasúti infrastruktúra fejlesztésére.
Szentes hozzátette, vakvágány volt a magánosítás is a szektorban. Pedig vasútvonalak szempontjából Románia egyáltalán nem áll rosszul: 10 ezer 628 kilométernyi vasúti pálya van az országban. – Az igazi baj, hogy az utóbbi harminc évben nem történtek új fejlesztések – sem pályaépítés, sem villamosítás –, ezért mindössze 2917 kilométer dupla vágány és 4031 kilométer villamosított pálya üzemel – jegyezte meg Szentes József.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
