Tőzsdére megy a Wizz, de csak London jöhet szóba

iho   ·   2015.02.05. 16:15
cim

Ismét bejelentette a tőzsdére lépést a Wizz Air, amely tavaly már egyszer megtörtént, de végül a kedvezőtlenre forduló piaci körülmények miatt júniusban elhalasztotta a cég. A légitársaság papírjait a londoni tőzsdére vezetnék be, ahogy az az eredeti tervekben is szerepelt, írja alapos összefoglalójában a portfolio.hu.

Az IPO értéke 150 millió euró. A részvénykibocsátás során a jelenlegi tulajdonosok is adnak el részvényeket, valamint új papírokat is bocsát ki a társaság. A társaság indoklása szerint a befolyó összeg nagyobb pénzügyi rugalmasságot biztosít a cégnek a növekedési terveihez.

(fotók: Wizz Air)

Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója elmondta, jelen pillanatban ez egy szándéknyilatkozat. Hasonló a szituáció, mint tavaly májusban, amikor először bejelentést tett a tőzsdére lépésről a Wizz Air, akkor végül elállt a tervétől a cég, mert kedvezőtlenre fordult a környezet (légitársaságok profit warningjai, ukrán válság).

– Mára sokkal stabilabbá vált a helyzet, megváltozott az olajár-környezet, a légitársasági szektor teljesítménye sokkal kiegyensúlyozottabb, mint egy éve. A vállalat teljesített, sőt, túlteljesítette a tavaly megfogalmazott várakozásokat és hitelesebbé vált – mondta el Váradi József. – Ez egy nagyon jól megalapozott üzlet, mintegy tíz év tapasztalat áll mögöttünk – majd hozzátette, a nagy versenytársak közül egyik sem várt ennyit a tőzsdére lépéssel.

150 millió eurós tőkeemelés lesz, lesz másodlagos részvény-értékesítés is, de ennek nagyságrendje még kérdéses. A negyedév végére lezárná a társaság az egész folyamatot.

A tőzsdére lépés célja a pénzügyi teljesítmény maximalizálása. A folyó pénzügyi évben eddig több mint húsz százalékkal emelkedtek a bevételek, EBITDAR-alapon pedig harmincnyolc százalékos volt a javulás a pénzügyi év első kilenc hónapjában (december végével bezárólag). Az utasforgalom eközben tizennyolc százalékkal nőtt. Az utolsó negyedévre is hasonló növekedést vár a menedzsment.

A Wizz Air üzleti modelljével és a növekedési kilátásokkal kapcsolatban a cégvezető elmondta, hogy a növekedés nyolcvan százaléka nagyon kiszámítható körülmények között történik, húsz százalék az arány, amikor piacokat akar akvirálni a cég. A liberalizáció újabb lehetőségeket rejt: az Európai Unión kívüli országok, ahová kétoldalú kormányzati megállapodásokkal szabályozzák a repülést, engedékenyebbé válnak. Ez a folyamat más-más országokban eltérő sebességgel halad, de halad.

Jelenleg a bevételek kilencvenegy százaléka származik az Európai Unión belülről, mindössze kilenc százaléknyi bevétel jön „külföldről”.

– Új távlatokat nyit meg a tőzsdére lépés, ez a plusz tőkebevonás azt fogja eredményezni, hogy a pénzügyi stabilitás erősödik, a hitelképesség javulni fog, ami által olcsóbb finanszírozási forrásokhoz fogunk jutni. Nem arra használjuk ezt a pluszlikviditást, hogy elköltsük, hanem inkább az erős mérleg és cash állománnyal támogatva növekedjünk. Az eddigi növekedést korlátozott tőkekapacitással értük el – mondta Váradi.

A Portfolio.hu összefoglalója végén Váradi a londoni kibocsájtás felvetésére is válaszol: „a mi részünkről mindig az merült fel, hogy a londoni tőzsdére vezetjük be a részvényeket. Tőkeoldalon európai szinten definiáljuk magunkat, London az, ahol a megfelelő tudástőke felépült a szektorral kapcsolatban, itt vannak tőzsdén az olyan légitársaságok, amiket benchmarknak tekinthetünk és itt van elegendő likviditás egy ekkora mértékű részvénykibocsátáshoz”.

A jeles pénzügyi szakember, Szalay-Berzeviczy Attila, aki 2004 és 2008 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt, a Facebookon bírálta a BÉT mellőzését a Wizz Air részéről. Egyebek mellett ezt írja: „A Wizzair Budapesten a BUX kosár egyik főszereplője lenne, míg Londonban egy lesz a sok kisebb játékos között... Sajnálom, hogy (Váradi) azokra a londoni tanácsadókra hallgatott, akiknek egyszerűbb a bevezetést ott letudni helyben, miközben a részvények további árazásával és forgalmával már nem kell törődniük. Azt is sajnálom, hogy a magyar kormány sem látja még mindig, hogy milyen kárt okoz Magyarországnak hosszútávon azzal, hogy hátat fordít a magyar tőkepiacnak és hagyja, hogy az végleg elvérezzen. Pedig virágzó tőkepiac nélkül nem létezik sikeres gazdasági modell!”

A hozzászólók egyike ugyanakkor arra emlékeztet, hogy „a Wizzair az összeurópai piacon (sőt, már részben azon is túl) működik, így csak nagyon nagy jóindulattal nevezhető magyarnak... Egyszerűen a londoni tőzsde kapitalizációja sokszorosa a magyarnak, így ott bevezetni egyszerűen annyit jelent, hogy a WizzAir megjelenése alig mozgatja majd meg a piacot, nálunk meg (egyszerűen a kisebb piac miatt) a bevezetés sikere a bevezetéskor rendelkezésre álló likvid forrásokon (amelyek ugye lényegesen kisebbek, mint Londonban) is múlna”.

Szalay-Berzeviczy minderre többek közt azzal válaszol, hogy „a céget a világ magyar, vagy kelet-közép-európai vállalatként ismeri és nem nyugat-európaiként. Egyik fő, ha nem a legnagyobb bázisa Budapest. A működésének fő területe Kelet-Európa. A vezérigazgató és alapító magyar. A retail, private banking ügyfelek szempontjából itt, ebben a régióban a legismertebb. Ezek a tényezők, amelyek meghatározzák a likviditás fő helyét. Ráadásul itt a BUX-ba kerülve olyan súlyt kapna, ami a magyar részvény befektetési alapokat komolyabb vételre kötelezné... A Matáv kipróbálta New Yorkot, az OTP kipróbálta Londont, a MOL megmérette magát Varsóban. Egyik tőzsde sem tudott versenytársa lenni a BÉT-nek, a forgalom 95 százaléka Budapesten maradt. Ugyanez lenne pontosan a Wizzair sorsa is.”

Foglalkozik a Wizz tőzsdére vezetésével a jeles légiközlekedési szakportál, az Air Transport World is. Elemzése szerint a kelet-közép-európai régióban a társaság 37,7 százalékos részesedéssel piacvezető, jelenleg 18 bázisáról 350 vonalat tart fenn 37 országba, a tavalyi pénzügyi évben 13,9 millió utast vitt 85,7 százalékos load factor mellett, jelenlegi flottája 54 gép.

A szaklap Váraditól egyebek mellett azt idézi, hogy a társaságban továbbra is jelentős a növekedési potenciál: a dereguláció, a térségbeli országok GDP-növekedése, az erősödő középosztály és a növekvő migráció mind a Wizz kezére játszik.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek