Új Pest, köz pont

Pedig 1990-ben csodájára jártunk minden egyes kis részletnek, amit akkor élenjáró, tovább nem fokozható színvonalú dizájnnak találtunk, de főképpen annak, hogy végre Újpest központja is kapott egy igazi, világvárosias aluljárót. Hiszen a világváros elsősorban attól az, hogy van aluljárója, ahogy Veszprémben, Szolnokon és Debrecenben is jól tudták ezt (utóbbiban aztán kopott ez a tudás és botorul elbontották a várost a világvárosi lét felé segítő létesítményt).

Tetszett nagyon az eddigi egységes alumíniumkorlátokat felváltó műkőmellvéd, tetszett, hogy végre nem a hosszúkás fénycsőarmatúrákat szerelték a mennyezetre, hanem palacsinta alakú lámpákat. Új volt az információs rendszer is, ekkor váltottak a sötétkék, világító plexidobozról egy iparilag előállított, alumíniumprofilokból összecsattintott dobozra, ami már nem világított. Ez annyira klassznak tűnt, hogy kedvéért elhittük, hogy ez igényesebb (holott nem az), és azt is eltűrtük, hogy ezentúl a régi állomásokon is a dobozoknak csak az egyik része világított kéken, a másik része elkezdte az új irányzatot követni, és láthatatlanságba húzódott.

Egyáltalán, tetszett, hogy végre megint igazi aluljáró épül, mert úgy éreztük, legutóbb az Árpád hídi állomásnál történt ilyen (ott is csak félig), a köztes megállóknál pedig át lettünk verve, aluljáró nélküli metrót kaptunk.

Akárhogy is, elfogultak voltunk, vagyunk, annyira, hogy huszonhét év alatt nem vettük észre, mennyire legatyásodott a létesítmény. Úgy voltunk ezzel, mint a béka, akit ugyan nem raknak forró vízbe, hanem először hidegbe, aztán csak fokozatosan, mindig egy kicsit emelik a víz hőmérsékletét. A felújítás terveit látva már láthatjuk: igen, tulajdonképpen már megfőztek minket, nem is most, hanem hosszú évekkel ezelőtt. Nem volt itt világvárosias aluljáró, csak egy így-úgy összegórt, rideg bunker. De majd most! A 3-as metró felújításával egyidőben a csatlakozó aluljárók is megújulnak, némelyik átépül, némelyik éppen csak ráncfelvarrást kap. Újpestnél az utóbbi történik, de azért a látványtervek által közvetített kontraszt döbbenetesnek hat.

Eltűnik a mennyezet valós szerkezetét takaró festés, homokfúvott, a betonzsaluzat szép struktúráját őszintén kiemelő, natúrszínű mennyezet lesz ezután az uralkodó. Az arculatot szerteszét pöttyöző palacsintalámpákat, amelyek egészen elképesztő döntés nyomán narancssárga fényt sugároztak, folyamatos sávokban a födémszerkezetre szerelt világítás váltja fel.

A megoldás őszintesége feledteti az a súlyos tényt, hogy annak idején képtelenek voltak arra a részletre gondolni, hogy a mennyezetbe süllyeszthető világításnak a megfelelő fészkeket kialakítsák. Ahol indokolt, ott törik a világító sávok iránya, simulnak lépcsőlejárathoz, falhoz, lifthez (mert akadálymentesítés is történik). A süttői mészkőlapok egyébként nemes, de ilyen mennyiségben már gyomorforgatóan sok, halványsárgás derengését karakteres, színes csempeburkolat váltja fel, amelynek sárga mezői kiválóan fogják egymást kölcsönösen erősíteni a BKK-arculat lila színével.

Okker, sötétszürke, világosszürke: tévedhetetlenül elegáns, friss színösszeállítás, amelyet a világítás hidegebb fénye még tetszetősebb tónusba fog helyezni. Ugranak egy osztályzatot a födémet tartó pillérek is, eddigi sötétszürke mázolásuk miatt eltűntek a háttérben, most a sötétülő háttér és padlóburkolat előtt új, világosabb köntösükben előreugranak, és megmutatják a konstrukció tisztaságát: minden zavaró, rátelepedett rétegtől megfosztott, sötét harárolófelületek, lendületes fénycsíkok, és a világegyetem négy pillére.

Viszont ezek után súlyos kötelezettségeink vannak: minden kiragasztott cetlit azonnal leszedni, portálfeliratok egységességére ügyelni (ezt ki fogja megtenni?), port törölni, minden jelentkező szennyeződést azonnal eltávolítani, burkolathiányokat azonnal pótolni. Különben dühbe jövünk!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!