Újjáéled Chile híres keskeny nyomközű vasútja

iho/vasút   ·   2013.01.31. 11:30
400px_chile

Egy pályafenntartó szerelvény volt az első vonat, ami a dél-amerikai ország északi csücskében található Arica kikötővárosától a bolíviai határnál fekvő Visviriig tartó, 206 kilométer hosszú pályán végighaladt január 9-éről 10-ére virradó éjszaka. Az egy mozdonyból és hat, a karbantartáshoz szükséges anyagot szállító tehervagonból álló szerelvény útközben Puquitosnál személyzetet is cserélt.

A Csendes-óceán partján fekvő Aricát és a bolíviai fővárost, La Pazt összekötő, 1000 milliméteres, keskeny nyomközű vasútvonalat a chilei kormány építtette a Chile és Bolívia közötti 1904-es békeegyezmény értelmében. A hivatalosan 1912-ben átadott, egyvágányú pálya alapvetően azért jött létre, hogy a Bolíviában kitermelt ásványkincsek és más áruk eljussanak a legközelebbi kikötőig, azaz a chilei–perui határnál fekvő Aricába. A 440 kilométeres pályának több mint a fele, 233 kilométer bolíviai területen fut. A vonal megépítése óriási mérnöki kihívást jelentett a hegyi terepviszonyok és a szintkülönbségek miatt. A legmeredekebb részeken fogaskerekes rendszert alkalmaztak. A sínek az Andok hegyei között, négyezer méter feletti magasságban lépik át a chilei-bolíviai határt.

A Ruta Chile arról tájékoztat, hogy a vonal Visviriig tartó, chilei szakaszát 1943-ban vette saját kezelésébe az ország nemzeti vasúttársasága, az Empresa de los Ferrocarriles del Estado (EFE). Az államvasúttól 1997-ben került magánkézbe: bolíviai tőke befektetésével vette át az AFCALP SA. Azonban a cég csődbe ment, miután a pálya jó része 2005-ben áradások következtében megsemmisült. Az EFE 2006-ban újra megszerezte a vonal használati jogait, majd bejelentette, hogy újjáépíti a pályát, és ismét megindítja rajta a teherszállítást. A vonal felújításáért az aricai kikötői hatóság, az Empresa Portuaria Arica (EPA) 45 millió dollárt fizetett. A két évig tartó újjáépítési munkálatokat a spanyol vasútépítő Comsa végezte el, aminek során 67,5 kilométer sínt és 73 ezer talpfát cseréltek ki azért, hogy a tehervonatok akár negyven kilométeres óránkénti sebességgel haladhassanak.

Tehervonat várakozik Visviri állomásán<br>(fotó: Elias Munoz)

Az EPA elnöke azt nyilatkozta, hogy a pálya műszakilag már teljes hosszában használható, az újranyitáshoz szükséges adminisztratív formalitásokat pedig várhatóan még február folyamán elvégzik. Mihelyst az EPA megkapja a hivatalos hitelesítést, valószínűleg átadja az infrastruktúra kezelését és karbantartását az EFE egyik leányvállalatának – számol be a Railway Gazette.

A dél-amerikai ország vasútja meglehetősen változatos: közel hétezer kilométeres hálózatának több mint a fele 1676 milliméteres („indiai”) széles nyomtávval épült ki; a fennmaradó részből bő 2900 kilométer méteres, 116 kilométer 1067 milliméteres keskeny nyomközű, sőt még normál nyomtávú pálya is található – igaz, az csak nagyjából 40 kilométer hosszúságban. A keskeny nyomközű pályák elhanyagoltak, általános állapotuk a katasztrofálishoz közelít.

Chilének Argentínával, Bolíviával és Peruval is van közvetlen vasúti kapcsolata. Argentínával keskeny és széles nyomtávú pályák is összekötik, azonban ezeket évtizedek óta nem használják. Peruba Aricából fut egy rövid, normál nyomtávú vonal, Bolíviával pedig két, méteres nyomközű pálya jelenti a vasúti kapcsolatot.

Kapcsolódó hírek