Újra célkeresztben a mellékvonalak?

Valószínűleg mindenki, akit kicsit is érdekel a vasút, fejből el tudja sorolni, melyek azok a vonalak, amelyekre az utóbbi tizenöt évben már kiadták, visszavonták, aztán megint kiadták és megint visszavonták a kilövési engedélyt. A világ változik, e vonalak listája viszont a gránitnál is tartósabb. Legalábbis erre engednek következtetni a Közlekedő Tömeg Egyesület által a Népszavával megosztott tervezetek.

Egy Monty Python-jelenethez hasonlít néhány jólértesültnek látszó sajtótermék és a szolgáltatást megrendelő szakminisztérium huzavonája. Szerdai sajtótájékoztatóján a felvetett kérdésekre válaszolva a MÁV – mint a vasúti pálya kezelője – képviselői cáfolták, hogy mellékvonal-megszüntetésekre készülnének. Más információk szerint viszont a vasúttársaságnál korábban valóban vizsgálták a kérdést, de az most nem szerepel a napirenden.

Bár tudjuk, hogy jelen pillanatban senki sem meri kinyilatkoztatni egyetlen mellékvonalak megszüntetésének szándékát sem, a háttérben már dolgoznak a párhuzamosságokat kiiktató országos menetrendi struktúrán, aminek – Homolya Róbert MÁV elnök-vezérigazgató gondolatait felidézve – a kisforgalmú vasútvonalak feltehetően áldozatul fognak esni. Ha a 2019. október elején esedékes önkormányzati választások előtt nem is, azt követően nagy valószínűséggel számolhatunk azzal, hogy ismét napirendre kerül majd a kisforgalmú, „gazdaságtalan” mellékvonalak megszüntetésének kérdése. Amelyeken ugye nagyrészben olyan menetrendet sikerült tervezni, hogy épeszű utas a vonal környékére sem merészkedik.

A megszellőztetett tervezet  annyiból nyugtalanító, hogy a néhány jól ismert – amúgy részben nagyon jó hálózati beágyazottságú, normális országban perspektivikusan fejleszthető (például az Almásfüzitő és Dorog közötti) – vonal listája kiegészül váratlan elemekkel. Már villamosított vasútvonalakra is lesújtani készül az ököl, ahol nem is olyan régen nyilvánvalóan gondos megtérülési számítások készültek arról, hogy megéri-e kihúzni a drótot ezen vonalak felett.

Például, a Vámosgyörk és Gyöngyös közötti vasútvonal lehetséges bezárása elég egyszerű választ ad arra a kérdésre, hogy hogyan és mikor terjeszthető ki a 80-as vonali zónázó vonatok közlekedése Hatvanon túl: sehogy. Ez nem is baj, hiszen a 80a-vonal felújítása során a belső szakaszon tervezett, a menetrendi struktúra újragondolása miatt szükséges, de végül költségcsökkentés miatt elmaradó harmadik vágány hiánya sem lesz így kritizálható, az pedig, hogy korábban a vasúttársaság éppen azzal érvelt, hogy az új KISS-ek majd Budapestről Vámosgyörkön át Gyöngyösre fognak járni, már régen feledésbe merült. És lesz-e miskolci S-Bahn Tiszaújváros és Kazincbarcika között? Hát persze, hogy nem!

Észrevételeink a – meg nem erősített tervek alapján – bezárandó mellékvonalakkal kapcsolatban:

• Komárom és Esztergom között sok üzem, és hosszan elnyúló települések vannak, persze a napi két pár (a fehérvári vonal menetrendjéhez igazodó közlekedési rend szerint ingázó) Bézé ezek kiszolgálása szempontjából irreleváns; igaz, a lassújelekkel tűzdelt pályán a tehervonatok haladása szempontjából még ez a napi két pár személyvonat is akadály lehet. A vonal jövője egyébként perspektivikus is lehetne, akár közvetlen budapesti vonatok is járhatnának itt.
• Csorna és Pápa között a GYSEV talán könnyebben megtalálná az összhangot az utasok igényeivel, lásd a Sopron–Szombathely vonalat, amit a MÁV be akart zárni, de a GYSEV villamosította;
• Zalaegerszeg és Rédics között a vasút nagy vonalakban párhuzamos a közúttal, ellenben egy időben Ro-La vonatokat is terveztek ide és nemzetgazdaságilag kiemelt ügy lett a Rédics–Lendva–Beltinci vasútvonal fejlesztése;
• Nagyatád és Komló túlságosan nagy település ahhoz, hogy levágjuk őket a hálózatról;
• Szentlőrinc és Sellye esetében tíz éve sejthettük, hogy a bezárás úgyis bekövetkezik, valamiért nem merték egyben meglépni, Sellye tíz évet töltött a siralomházban;
• A busójáráskor különösen nagy forgalmú Mohácson az állomás elhanyagolt, de a belvárostól gyaloglótávolsában van és ha nem ötször kellene átszállni, minden bizonnyal még utas is akadna;
• Gyöngyösre nem lehet mást mondani: Eger felkészül!
• a Szerencs–Hidasnémeti vonal szerencsétlen vonalvezetésű, nem felel meg az igényeknek, ez látható, viszont Boldogkőváraljáig  kiveheti és ki is veszi részét a turisztikai forgalomból, valamint – a tornanádaskai határátmenet híján – stratégiai kerülőút, egyébként itt is lenne utas, ha a vonat mondjuk Kassáig eljutna a nemlétező határon át;
• Nyékládháza–Tiszaújváros fejleszthető elővárosi viszonylat!
• az amúgy jó állapotú Tiszafüred–Karcag,
• valamint a Mezőtúr–Battonya közötti vonal felszámolása révén egy-egy régióban már tényleg majdnem csak a törzshálózat maradna. Ez lenne a cél?

Minden érintett, az ügyben bármilyen oldalon is megszólaló véleményét tiszteletben tartva: ez a kis írás nem csak azért született, hogy információt adjon át, annál fontosabb funkciója is van. Hiszen ha majd lefutnak az önkormányzati választások, akkor reményeink szerint itt fog állni feketén-fehéren, hogy az ügyben született megnyilatkozások tényt közöltek, vagy pedig az elkendőzés volt az elsődleges cél. Meglátjuk.

A menetrendváltásig hátralévő időben pedig szakadatlanul csodálkozhatunk azon, hogy ebben az országban gond nélkül, akár feltételezés szintjén is szóba kerülhet egy harmincezres város lemetélése a vasúti hálózatról. Egyben rá kell mutatnunk a lista komoly hiányosságára: akárkik, akármilyen célból is állították össze, az örökös halálraítéltet, a Komárom és Székesfehérvár közötti vasútvonalat bizony lefelejtették róla. Ez persze további kérdéseket is felvet. Minek a hatására kerül fel egy vonal a listára, majd kerül le arról újra? Ha egy vonalat egyszer megszüntetendőnek ítélnek, majd nem, vagy helyette egy másik kerül a listára, akkor ki hiszi még el, hogy egy–egy döntés alapjául gondos elemzés, mintsem inkább egy teljesítendő kilométerkvóta szolgál?

Végezetül meg kell jegyezzük, hogy minden bizonnyal csakis a tavaly őszi publicitás miatt nem került a fenti vonalakkal egy lapon említésre, de októbertől szintén a megszüntetéssel fenyegetett vonalak közé tartoznak a Nyíregyháza–Nyírbátor és Mátészalka–Csenger vonalak!

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!